Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló munkaszerz ő dése eladó munkakörre jött létre, akkor nincs jelent ő sége, hogy pontosan mely cégek termékeit, szolgáltatásait árulja. Azaz az " A " céggel fennálló munkaviszony keretei között is lehet ő sége van egy másik cég termékeivel is foglalkozni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet a válaszából: […] A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár, amely tételes elszámolással (számlával igazoltan) vagy átalányként számolható el [437/2015. Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Egyenlőtlen munkafeltételek

Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-a sorolja fel a munkáltató munkaviszonyból származó – bérfizetésen túli – egyéb kötelezettségeit. A munkáltató többek között köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkavállaló képzésre kötelezése

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben valóban nem szerepel ez a szabály, mindez a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezésével állapítható meg. E rendelkezések a következők:A munkáltatót megilleti az utasítási jog, utasításait a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegelésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően a probléma lényege, hogy Önnek kifizettek egy bizonyos összegű prémiumelőleget, majd a teljesítmény értékelésekor az "jött ki" eredményként, hogy az előlegként kifizetett összeg magasabb volt, mint amit prémiumként összesen fizetni kellett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 13. §-a a munkaviszonyra vonatkozó szabályok között ajogszabályokat (elsősorban magát az Mt.-t, illetve az ágazati jogszabályokat),a kollektív szerződést (ha nincs, azt pótló szerepben az üzemi megállapodást),valamint az egyeztetőbizottság határozatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.