Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a munkavállalókkal való elszámolásnál általában úgy kell eljárnia a munkáltatónak, mintha a jogviszony munkáltatói felmondással szűnt volna meg. Így a munkavállalót végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kölcsönzött munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalóként dolgozom, és szeretném felmondani a munkaviszonyomat. A munkaszerződésem (2013 júniusában kötöttem) azt tartalmazza, hogy a felmondási idő 30 nap, amelynek a felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. Ez ilyenkor azt jelenti, hogy ha én akarok felmondani, akkor is 15 napra fel kell mentenie engem a munkáltatómnak?
Részlet a válaszából: […] Munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő törvényi mértéke – az általános szabályokkal szemben – mind a munkavállalóra, mind a munkáltatóra nézve 15 nap [Mt. 220. § (2) bek.], amely mértéke a jogviszony hossza esetén sem növekszik [Mt. 222. § (3) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj részét képezi az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Szabadság a felmondási idő alatt

Kérdés: Az Mt. 125. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A fenti mondat megalapozza-e a munkáltató jogát arra, hogy kilépő dolgozójának a szabadságát ne adja ki akkor sem, ha azt a dolgozó kifejezetten kéri? Manapság ez egyre gyakoribb gond, s a munkáltató ezzel a mondattal takarózva végigdolgoztatja a teljes felmondási idő alatt a munkavállalóit, s a megmaradó részarányos szabadságos napokat megváltja pénzzel, noha a munkavállaló – alkotmányos jogával élve (regenerálódáshoz való jog) – a természetbeni kiadást kérte eleve a felmondásában. Nyilvánvaló, amennyiben nem lehetséges a szabadság kiadása, mert például a szabadság túlnyúlna a felmondási időszakon, vagy azonnali a felmondás és nincs más mód, akkor csak a pénzbeli megváltás marad. De ha lehetséges a kiadás, akkor jogosult a munkáltató megtagadni azt, azaz visszatarthatja a szabadságot jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására a felmondási idő alatt is ugyanazon a szabályok vonatkoznak, mint egyébként a munkaviszony tartama alatt. Azaz a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ugyanakkor a munkáltató évente hét munkanap szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Végkielégítésként járó távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. március 1-jén felmondtunk. A munkaviszonya alapján 30+25 nap a felmondási ideje és háromhavi végkielégítés jár neki. Havi bruttó alapbére 376 800 Ft. Az elmúlt hat hónap átlagában a készenléti órái száma meghaladta a 96 órát. A felmentési időre napi távolléti díjat számoltunk el, figyelembe véve a készenlét alapján kiszámolt egy órára eső távollétidíj-növekményt (320,93 Ft/óra). A végkielégítés esetén havi távolléti jár, ami egyezik a havi bruttó alapbérrel, tehát végkielégítésként bruttó 1 130 400 Ft-ot számoltunk el. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk el a dolgozó elszámolásánál? Ha nem, akkor mennyi a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bekezdés] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):– a teljesítménybér-rész egy órára számított mértékével (Mt. 150....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Munkaidő-beosztás hiánya

Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munka­ideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató beosztja a munkavállalót munkavégzésre; erre nézve kifejezett törvényi előírás is meghatározásra került [Mt. 97. § (1) bek.]. Ez minimálisan azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítését megelőzően is az első munkanapra nézve megállapítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok

Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jé­től átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a törvényben meghatározott bérpótlékokat a távolléti díj megállapításakor figyelembe kell venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Olyan eset azonban meglehetősen ritkán fordul elő, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.