Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarend annyit jelent, hogy a munkavállalónak nincs a munkáltató által elrendelt munkaidő-beosztása, hiszen azt saját maga határozhatja meg. Ezt a jogot ugyanis a munkáltató írásban átengedi számára. Kötetlen munkarend ott alkalmazható, ahol mód van a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

"Elfogyasztott" árukészlet – negatív jogkövetkezménnyel

Kérdés: Eladó munkakörben dolgozó munkavállalónkról megtudtuk, hogy rendszeresen fogyaszt a büfé készletéből szendvicseket, csokoládét, illetve üdítőitalokat, és mindezt anélkül, hogy ennek ellenértékét megfizetné. Sem neki, sem más kollégának nem engedélyeztük ezt, sőt kifejezetten arról tájékoztattuk korábban, hogy ugyan előfordulhat olyan eset, amikor az árukészletből fogyaszthat, ám ennek tényét köteles jelezni a munkáltatói jogkör gyakorlója felé, az ellenértékét pedig a kasszazárásig köteles megfizetni. Jól gondoljuk, hogy ilyen magatartás miatt jogszerűen megszüntethetjük a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a leírt tényállás alapján a munkavállaló munkaviszonyát felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is meg lehet szüntetni. Míg a felmondás esetében a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében értelmezhető a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Versenytilalmi megállapodás – kölcsönzött munkavállalóval

Kérdés: Az egyik kölcsönvevőnk versenytilalmi megállapodást kötött a munkavállalónkkal (a tudtunk nélkül), melynek ellenértékét velünk számfejtetné. Jól gondoljuk, hogy ő nem köthet megállapodást a munkavállalónkkal, mivel velünk van jogviszonya, mi pedig szintén nem tudunk kötni megállapodást a kölcsönvevő tevékenységére vonatkozóan? Szóba jöhet-e esetleg háromoldalú versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás általános szabálya (Mt. 228. §) szerint a felek megállapodása szükséges ahhoz, hogy a munkavállalót – ellenérték fejében – a volt munkáltatója jogos gazdasági érdeke sérelmével vagy veszélyeztetésével járó magatartástól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő tekintetében a munkaidő-beosztástól eltérő és a munkaidőkereten felüli időtartamban történő munkavégzés eltérő jogcímek [Mt. 107. § a)-b) pont]. A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés kizárólag a munkaidőkeret lezárásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret zárásakor lehet megállapítani, és csak ekkor kell elszámolni, illetve kifizetni (Mt. 156. §). A munkaidőkeret tartama alatt nem értelmezhető az a kérdés, hogy a munkavállaló hány óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, míg a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka

Kérdés: A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2019. január 1-jével hatályba lépett módosítása alapján a felek megállapodhatnak kollektív szerződésben akként, hogy a munkaidőkeret nemcsak éves, de akár harminchat hónapos is lehet. Ehhez az is szükséges, hogy ezt objektív vagy műszaki, illetve munkaszervezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkaidő változó munkavégzési hely esetén

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Azaz, nemcsak a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.
1
2
3
6