Rendkívüli munkavégzés pótléka a távolléti díjban

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenléti, illetve ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a vasárnapi pótlékot akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a törvény határozza meg, hogy mely munkajogi szabályokat nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). Ezek között a munkabérre vonatkozó szabályok nem szerepelnek, így az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló is az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakör okán megállapított hosszabb teljes munkaidő alapvetően a munkaidő mértékét befolyásolja, de érinti a beosztás alapján járó bérpótlékokat is. Először is a 12 órás napi teljes munkaidő a bérpótlék számítási alapjánál kap szerepet, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Alkalmi munkavállalót megillető bérpótlék

Kérdés: Alkalmi munkavállaló 18-06-ig 12 órát dolgozik. Kell-e neki 50% pótlékot fizetni, illetve 15% éjszakai pótlékot? És ha 06-18-ig dolgozik, 50% pótlék jár-e neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama is beszámít [Mt. 99. § (2) bek., (5) bek. a) pont]. Ez a szabály irányadó az alkalmi munkavállalóra is. Az alkalmi munkára irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Készenléti jellegű munkakör bérezése

Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 91. §-a határozza meg a készenléti jellegű munkakör fogalmát. Idetartozik egyfelől, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben bizonyos bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapítsanak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Ebben az esetben az alapbér magában foglalhatja a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti napra járó pótlékot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti, a munkavállaló által megválasztott helyen (Mt. 110. §). A készenlét ideje nem munkaidő, csak abban a részében, amikor tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez viszont minden esetben a beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Bérpótlékra való jogosultság készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Háziorvosi ügyeletet ellátó munkáltató (akinek a tevékenysége a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul) munkavállalói 18 órától másnap reggel 8 óráig dolgoznak, készenléti jellegű munkakörben, a hét minden napján, kéthavi munkaidőkeretben. Kell-e számukra éjszakai pótlékot, vasárnapra, valamint munkaszüneti napra bérpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltató munkáltató az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, illetőleg 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltatónak minősül, mivel tevékenységére baleset, egészséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 148. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint a távolléti díjnál az esedékesség időpontja számít, amely a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a pótlékátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
2