5 talált cikk a végzettség , minősítés , önkormányzat kifejezésre

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés:

Az önkormányzatunk által fenntartott óvodában dolgozik két konyhalány, egyikük B, másikuk C fizetési osztályba van sorolva. Áthelyezéssel szeretné őket átvenni az önkormányzat településellátó szervezete, mely a 77/1993. Korm. rendelet alapján működik, amely viszont a konyhalányokat csak A fizetési osztályba engedi sorolni. Egy ilyen áthelyezésnél melyik a fontosabb szempont? Az áthelyezés szempontja, tehát nem érheti őket hátrány, és ugyanúgy kell foglalkoztatni az új munkáltatónál, vagy pedig ilyen esetben visszasorolhatók A fizetési osztályba, hiszen nem enged mást a jogszabály?

Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?