14 talált cikk a köztisztviselő , közalkalmazotti jogviszony , foglalkoztatás , önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987-1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990-1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998-2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004-2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Kérdés:

Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?

Kérdés: Egyik munkatársunk a helyi önkormányzat (közalkalmazott, napi 8 órában) és a polgármesteri hivatal (köztisztviselő, heti 10 órában) alkalmazásában is áll. Szabadságolást tekintve nem ugyanannyi munkanap jár egy adott évben, az alábbiakat figyelembe véve: közalkalmazottként jelenleg évi 28, köztisztviselőként évi 33 munkanap jár neki a Kjt., illetve a Kttv. szerint; ezeket a számfejtő program (KIRA) is követi. Helytálló-e az a gyakorlat, hogy amennyiben egy nap szabadságot vesz ki a munkavállaló, aznap egyik munkáját sem látja el, mindkét jogviszonyánál kiírunk egy nap szabadságot?

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?