10 talált cikk a képesítés , munkavállaló , önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatott, az Eszjtv. hatálya alá tartozó védőnő 2012. X. 15-től dolgozik önkormányzatunknál. A korábbi jogviszonyai közül a következő jogviszonyok beleszámítanak-e a szolgálati elismerésbe: Magyar Posta Zrt. 2008. IV. 8-tól 2008. IV. 19-ig, egyéni vállalkozóként védőnő 2007. VIII. 1-től 2008. II. 29-ig?

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Temetkezési vállalkozást szeretnénk indítani, aminek egyik feltétele, hogy legyen egy megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazott a cégünkben. Az ilyen képesítéssel rendelkező személlyel munkaszerződést kell-e kötnöm, vagy más jogviszonyban is foglalkoztathatom?

Kérdés: Ha külföldi állampolgár Magyarországon alapít kft.-t, és magyar munkaerőt kíván foglalkoztatni, kell-e szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaznia, és ha igen, kinek kell szakirányú végzettséggel rendelkeznie?