Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – főszabályszerint – a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg[Mt. 167. § (1) bek.]. Ezek a szabályok ugyanakkor csak olyan esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Károkozás külföldön

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége, az általa a munkáltatónakfizetendő kártérítés mértéke – általános szabályként – a munkavállaló egyhaviátlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg [Mt. 166. § (1)-(2),167-168....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
Részlet a válaszából: […] ...alakul, vagyis gondatlankárokozás esetén – ha munkaszerződése vagy kollektív szerződés eltérően nemrendelkezik – csak az egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig kötelesmegtéríteni a kárt [Mt. 167. § (1) bek.]. Így a konkrét esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.