Nyugdíjba vonulás és jubileumi jutalom

Kérdés: 2015. május 28-án lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól a közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? (A cég költségvetési cégnek minősült.) Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege a Tny. 22. §-ának (10)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál -ahogyan Önök is helyesen megállapították – a nettó összeget, vagyis azt kellalapul venni, amely a munkabért terhelő, levonással teljesítendő adónak,egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...azokat akárokozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 178. § (1)bek.]; az összeg megállapításakor a munkajogi átlagkereset számításáravonatkozó szabályok alapján kell eljárni [Mt. 179. § (1) bek.]. Ez adja amunkavállaló elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...járulék összegével)csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíjalapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak amegállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...járulék összegével) csökkentett keresetének, jövedelmének haviátlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetösszegének kilencven százalékát, illetve– annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...járulék összegével) csökkentett keresetének, jövedelmének haviátlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetösszegének kilencven százalékát, illetve– annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.