Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató "átcsoportosította" egy másik időszakra (akár egy másik hónapra). Mint láthattuk, a munkaidőkeret tartama alatt egyfajta átalánydíjazásra jogosult a munkavállaló, amely így akkor is megilleti, ha esetleg az egész hónapban csak nullaórás munkanapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja szerinti részének – azaz az esedékessége időpontjában érvényes alapbérnek (Mt. 136. §), illetve pótlékátalánynak (Mt. 145. §) – a meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 149. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...alatt az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számított átalánydíj jár, amit a tényleges teljesítéssel a keret zárásakor kell egybevetni. Azaz az egyébként teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a havibéres munkavállaló munkaszüneti napon nem részesül díjazásban. Valójában úgy tekintjük, hogy a havibére – annak átalányjellegére figyelemmel – már magában foglalja a munkaszüneti napra eső díjazását is. Ha a munkavállaló a munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult. Emellett a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt is megállapíthatnak [Mt. 145. § (2) bek. a) pont], ekkor a pótlékátalány mellett a munkáltató külön pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...munkáért járó ellenérték mértékét. Arra is lehetőség van, hogy a rendkívüli munka esetileg megállapított pótléka helyett havi átalány megállapítására kerüljön sor [Mt. 145. § (2) bek. a) pont]. Nem lehet azonban a rendkívüli munkavégzésért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaszüneti napi munka alapján járó díjazás

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.] a munkavállalót óra- vagy teljesítménybér esetén távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], havibér esetén – annak átalány jellege miatt – külön díjazás nem illeti meg.Amennyiben a munkavállaló részére a munkaszüneti napon rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék helyett,c) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebből a törvényi szabályozásból az tűnik ki, hogy a havi átalány csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bek.]. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy afentieken túl a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként – a rendes munkabérenfelül – átalány is meghatározható [Mt. 147. § (5) bek.].Megállapítható tehát, hogy abban az esetben, ha a munkáltatóa napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
2