Vezető ápoló – vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörei az intézményvezető és a vezető ápoló, vezető szakápoló. A 2. számú melléklet meghatározza az egyes munkakörök, közöttük a vezető ápolók létszámát, a 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] A felek a vasárnapi, munkaszüneti napi, éjszakai pótlékot, illetve műszakpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Az alapbér növelésére nincs tételes szabály, de rendeltetésszerűen és tisztességesen [Mt. 6. § (2) bek., 7. § (1) bek.] kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Veszélyességi pótlék – létezik e díjazási jogcím?

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.
Részlet a válaszából: […] ...betegeket, aszenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, illetve a hajléktalanszemélyeket ellátó bentlakásos intézményekben az orvos, ápoló, osztályvezetőápoló, intézményvezető ápoló, valamint gondozó munkakörökben, a bentlakásosszociális intézményekben pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.