Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt (annak mértéke alapján), akkor a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, azaz állásidő keletkezett. Erre ilyenkor alapbért kell fizetni [Mt. 146. § (1) bek.], ami lényegében teljesült azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Havibéres munkavállaló bérkifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalónk havibéres, és munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Februárban az általános munkarend óráihoz képest 20 órával többet dolgozott, az előzetesen közölt beosztásnak megfelelően. Ilyen esetben hogyan kell kifizetni részére a bért? A 20 órára ki kell fizetni az alapbérét (a havibéren felül), vagy elég csak a havibérét számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként, a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Heti munkaidő átlagos figyelembevétele órabér alkalmazásakor

Kérdés: December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § b) pont], a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Elszámolás a munkaidőkeret végén

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. b) pont]. Amennyiben a munkavállaló részére a munka­időkeretben beosztható óráknál kevesebbet kell elszámolni, a különbözet állásidőnek minősül, és arra alapbér jár [Mt. 146. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.