7 talált cikk az általános munkarend , munkanap , pihenőidő , állásidő kifejezésre

Kérdés:

Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében ne 100%-os bérpótlékot fizessen, hanem 50%-osat egy másik heti pihenőnap biztosításával? Ha az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem lehet jogszerűen az 50%-os bérpótlékot és másik heti pihenőnapot biztosítani, akkor arra milyen esetben kerülhet jogszerűen sor?

Kérdés: A munkavállalók általános munkarendben kerülnek foglalkoztatásra heti 40 órában. Ha szombatra és vasárnapra is 4-4 óra rendkívüli munkavégzést kívánunk elrendelni, akkor napi pihenőidőt kell kiadni a pénteki (rendes) munkavégzés befejezése és a szombati (rendkívüli) munkakezdés között, valamint a szombati (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a vasárnapi (rendkívüli) munkakezdés között, továbbá a vasárnapi (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a hétfői (rendes) munkakezdés között? Ezen legutóbbi esetben, ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés vége 23.00 óra, akkor hétfőn legközelebb 10 órakor végezhet majd munkát a munkavállaló?

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?