Az egyetemi kar 2005 márciusában határozta el, hogy részt vesz a ROP 3.3.1.-es (felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködése) pályázatán. A cél az volt, hogy végzőseik nagyobb eséllyel találjanak a szakmájukban - elképzeléseiknek megfelelő - állást, illetve szervezettebb formában történjék a gyakorlatok helyszíneinek kiválasztása.

Start-kártyával könnyebb

Az "Egy lépéssel a végzés és kezdés előtt" címet viselő konferencián dr. Penksza Károly projektmenedzser arról számolt be, hogy a "Környezettudatos felsőoktatásból komplex szemlélettel a munka világába" című projekt sikeres volt: 120 gyakornokot, 18 vállalkozást, 12 államigazgatási helyszínt, 12 civil szervezetet s 15 hallgatót érintett; utóbbiak az első hatvan diák közül álláshoz jutottak (döntő részben a gyakorlat helyén). Az egyetemen bíznak benne, hogy lesz folytatás.

Az EU társfinanszírozásával az Európa Terv keretében megvalósuló projekt értékelő konferenciájára olyan szakembereket hívtak meg, akik praktikus tanácsokkal szolgáltak a végzős hallgatóknak az adózás, illetve a munkaügy aktuális kérdéseiről.

Magas Árpád, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ügyfélkapcsolati főosztályvezetője azt tanácsolta a fiataloknak, hogy az egyetem elvégzése után törekedjenek arra: legyen biztosítási jogviszonyuk, illetve szolgálati idejük. Kiváltképp előnyös a Start-kártya kiváltása, ezzel jobb versenyhelyzet érhető el a munkapiacon. A kártyát azonban a munkába állás, illetve a munkaszerződés aláírása előtt kell kiváltani. Az igénylő ugyanis nem jogosult e konstrukcióra, ha tanulmányai befejezésének (megszakításának) és a kártya igénylésének időpontja között foglalkoztatási, megbízási, illetve vállalkozási szerződésen alapuló jogviszonyt létesített vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedett.

E támogatási forma esetében a pályakezdőt foglalkoztató munkaadó mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, illetve a 29 százalékos tb-járulék helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt, a második évében pedig huszonöt százalékát kell kifizetnie. A munkáltató a kedvezményt felsőfokú végzettségű pályakezdő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

Állástalan diplomások

Aki alkalmazottként helyezkedik el, tudnia kell: a munkavállaló bejelentése és a közterhek kifizetése a munkaadó kötelessége. Ha valaki úgy dönt, hogy önálló vállalkozóként próbál boldogulni - az ezzel kapcsolatos ügyintézés ma már viszonylag egyszerű -, nem árt előtte figyelmesen áttanulmányoznia az adójogszabályokat.

"Adózni kell, de nem többet, mint amennyit a törvény előír; a kedvezményekkel érdemes élni" - hangsúlyozta a főosztályvezető. Az egyéni vállalkozónak ugyanis csak akkor lesz biztosítási jogviszonya, ha járulékfizetési kötelezettségét teljesíti. Fizetni akkor is kell, ha az illetőnek az adott hónapban nincs bevétele; a társadalombiztosításnak és az adóhatóságnak ugyanis nem feladata, hogy vizsgálja a vállalkozás tényleges tevékenységét. Annak sincs jelentősége, hogy a vállalkozó naponta mennyi idő alatt végzi el a munkáját, a munkaidő ebben a körben nem is értelmezhető.

Hágen Tímea, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségvezetője elmondta: a régióban a pályakezdő álláskeresők havi átlagos létszáma - 2007 január-júniusában - 2080 fő volt, mindössze százzal több, mint az előző év hasonló időszakában. Regisztráción belüli arányuk 4,4 százalék.

A pályakezdő álláskeresők képzettségét vizsgálva a nyolc általánost és a szakközépiskolát végzettek vannak a legtöbben, bár az utóbbi időben az érettségizettek és a diplomások aránya is nő. Ennek oka, hogy 2002-2003-tól egyre több a diplomás; többen vannak, mint ahány szakemberre kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon.

Hiányzó munkatapasztalat

Egyes szakmákban túlképzés tapasztalható, miként gondot okoz a felsőoktatási intézmények közötti párhuzamos oktatás is. Sokan több diplomát is szereznek, s előfordul, hogy 30 éves korukban úgy mennek az első állásinterjúra, hogy az életrajzukban egyetlen munkahely sem szerepel, márpedig a tapasztalat és a gyakorlat hiánya hátrányt jelent. Az önéletrajzba érdemes beírni a tanulmány alatti gyakorlati helyen történő munkavégzést is.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a végzősök pályaválasztása sem mindig megalapozott: sokan szülői késztetésre választották az adott szakot. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a mobilitás hiánya is, illetve a túlzott elvárások - kezdőként több százezer forintos fizetést és magas szintű juttatásokat igényelnek a fiatalok.

A régióban a tavalyihoz képest kismértékben csökkent a betöltetlen álláshelyek száma. A közép-magyarországi térség kirendeltségeihez ez év első felében a munkáltatók havi átlagban 9335 álláshelyet jelentettek be, a fél év végén 19 410 érvényes álláshely közül választhattak a munkát keresők. A munkaadók 95 százaléka fizikai dolgozóra tart igényt, a szellemi foglalkozásúaknak felkínált álláslehetőségek száma csekély. A felajánlott munkahelyek 73 százalékánál elégséges a nyolc általános.

Aktív eszközök

Hágen Tímea szerint a munkaadók gyakorta nem jelentik be igényeiket a munkaügyi kirendeltségeken, így az álláskeresőknek - általában - maguknak kell felkutatniuk a lehetőségeket. Sokszor ismerősök, hirdetések útján próbálnak munkát találni a pályakezdők is.

Régión belül, területi megoszlásban az üres álláshelyek 59 százaléka a fővárosban tölthető be, 41 százaléka pedig Pest megyében. A fővárosban a regisztrált gazdasági szervezetek száma (369 ezer) csaknem háromszorosa a Pest megyei szervezeteknek (142 ezer).

A munkanélküliség kezelésében, a kereslet-kínálat strukturális eltéréseinek mérséklésében jelentős szerepük van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek. A támogatások köre kiterjed a képzés, a foglalkoztatásbővítés, a közhasznú munkavégzés, a vállalkozóvá válás segítésére, valamint a fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatására. Tavaly 15 694 álláskereső kapott valamilyen támogatást, többségük közhasznú foglalkoztatásban vett részt, valamint munkaerő-piaci képzésben részesült.

Tatosné Takács Andrea, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője a humánszolgáltatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezek közé tartoznak - mások mellett - a munkahelykeresést, a személyzetkiválasztást, valamint az álláshelyek megőrzését segítő eszközök. Külön kiemelendő az Álláskereső Klub tevékenysége, amely azzal a céllal jött létre, hogy segítse mindazokat, akik sikertelenül próbáltak elhelyezkedni. A tagság feltétele, hogy a jelentkező vállalja: három hétig főállású munkakeresőként együttműködik a klubvezetővel.

Ez idő alatt a tagok elsajátíthatják, miként lehet felkutatni a meg nem hirdetett állásokat. Megtanulhatják, hogyan válaszoljanak a hirdetésekre és pályázatokra, miként készítsék el önéletrajzukat. Gyakorolhatják az álláskeresésnél alkalmazott telefonálás módszerét, s a tréningeken felkészülhetnek az állásinterjúkra.

Mentori segítség

A tagoknak a klub szakképzett trénereket, illetve internetet biztosít, s megtéríti a bejárással, álláskereséssel kapcsolatos költségeket. Felmérések szerint a klubtagok 80-85 százalékának sikerül munkahelyet találnia. Klubtag az lehet, aki már kellően motivált, s komolyan el akar helyezkedni.

Az osztályvezető elmondta: 2007-ben véget ér az uniós finanszírozással működő HEFOP, helyét a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) veszi át. Ez utóbbi keretében az első 24 hónapban 3 ezer ember képzési támogatására nyílik lehetőség 3,5 milliárd forintnyi forrással. Tervek szerint az első két év után a program 2013-ig folytatódik. Öt célcsoport van: a pályakezdők, a szakma nélküliek, az ötven éven felüliek, a munkaerőpiacra gyesről, gyedről, gyermekgondozásból visszatérő kisgyermekes édesanyák, valamint az elavult, ma már nem hasznosítható szakmával rendelkezők. A program keretében ezren képzési, míg kétezren bérköltség-támogatásban részesülhetnek, továbbá - tervek szerint - 150 ember önfoglalkoztatóvá válását is segítik vissza nem térítendő tőkejuttatással.

Várakozások szerint a programban részt vevők nyolcvan százaléka sikeresen helytáll majd, s mintegy kilencszáz fő az egyéni projektje befejezését követő 180. napon is foglalkoztatott lesz. A résztvevőket igény szerint - a projekt teljes időtartama alatt - mentor segíti; a személyre szabott komplex program magában foglalja a szolgáltatást, a felzárkóztatást és a szakma kipróbálását is.

Újdonság a diagnóziskészítés. Ennek lényege, hogy felmérik az ügyfél igényeit, képességeit, és számára - a munkaerő-piaci elvárásokat is figyelembe véve - fejlesztési tervet állítanak össze. A projekt során a munkaerő-piaci képzések teljes spektruma az ügyfél rendelkezésére áll. A szolgáltatások palettáját úgy kívánják összeállítani, hogy minden érintett megtalálja a számára legjobb megoldást.