A nagyvállalatok kategóriájában az idén a Market Építő Zrt., a kis- és középvállalatok között pedig a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. lett az első a tanácsadó és a Világgazdaság közösen meghirdetett pályázatán. A kutatók 138 önként jelentkező vállalat csaknem 31 ezer alkalmazottját és 531 felsővezetőjét kérdezték meg a munkahelyükről. Kategóriánként öt-öt cég példáját ítélték a leginkább követendőnek.

Motiváció és kötődés

A válaszokból kiderült, hogy a legjobb munkahelyeken a vezetők magas színvonalú produktumot várnak el beosztottaiktól, miközben azt kellően elismerik, és megfelelő körülményeket teremtenek a munkavégzéshez. Jellemző az is, hogy a munkatársak csapatként dolgoznak egy-egy feladaton, tiszteletben tartják egymást, s teljesítményre serkentő légkörben, oldott hangulatban telnek mindennapjaik. A jó közérzethez hozzájárul a rugalmas munkaidő és az, hogy a cég által képviselt értékek összeegyeztethetők a személyes értékrenddel. A legjobb munkahelyek dolgozóinak többsége nemcsak elégedett munkahelyével, hanem elkötelezett is iránta.

A magas elkötelezettség jellemzően együtt jár a pozitív üzleti eredményekkel, a kettő erősíti egymást. Ez főként ott tapasztalható, ahol a vállalati vezetés számára kulcsfontosságú a beosztottak motivációja és kötődése. A "Miként lehet mindezt erősíteni?" kérdésre adott válaszok azt jelzik, hogy bizonyos területeknek nagy jelentőségük van az elkötelezettség erősítése szempontjából, s ha ezek fölött a vezetők elsiklanak, könnyen elveszíthetik legjobb munkatársaikat.

A magyar munkavállalók számára lényeges például a vállalatuk hírneve, azaz hogy milyen kép él munkaadójukról a köztudatban. Fontos, hogy büszkén emlegethessék vállalatukat baráti társaságban, illetve elégedetten nyugtázzák a cég által előállított termékek vagy az általa nyújtott szolgáltatások minőségét. Ugyanolyan lényeges az is, hogy demonstrálhassák: cégük jó munkahelynek számít, amit ajánlhatnak munkát kereső ismerőseiknek. A hazai vállalatok többé nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak tudatosan munkáltatói hírnevükkel - állapították meg a Hewitt szakemberei.

Izgalmas feladatok

A felmérés szerint a legjobb munkahelyeket az is megkülönbözteti a többiektől, hogy dolgozóik 42 százaléka szinte hetente kap izgalmas feladatokat, szemben a 33 százalékos országos átlaggal. Más megközelítésből elemezve a számokat: a hazai munkavállalók 22 százaléka, vagyis minden ötödik csak évente, vagy még annál is ritkábban szakad ki a napi rutinból, s foglalkozik valós kihívást jelentő, izgalmas, érdekes feladattal. A női munkavállalók helyzete még ennél is rosszabb: 25 százalékuk számolt be arról, hogy akár még egy évnél is hosszabb idő telik el, mire erre lehetőség adódik.

A gazdasági környezet és a megszorítások miatt a munkavállalók 2006-ban megrendült állásbiztonsága nem állt ugyan helyre, de a félelmeik nem is erősödtek tovább: 2007-ben 48 százalékot tesz ki azok aránya, akik határozottan ki merik jelenteni: nem félnek állásuk elvesztésétől. A hazai munkavállalók növekvő mobilitási hajlandósága is hozzájárult ahhoz a munkaerő-piaci helyzethez, miszerint a dolgozók nem feltétlenül érzik biztosnak állásukat, s egyidejűleg nem is kötődnek nagyon szorosan aktuális munkaadójukhoz. Csupán minden második jelentette ki, hogy még legalább három évig a jelenlegi munkahelyén szeretne dolgozni, s 7 százalékot tesz ki a "lélekben felmondottak" aránya, akik csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy továbbállhassanak.

Újbóli elhelyezkedés

A munkavállalók ugyanakkor nem esnek kétségbe, ha adott esetben új munkahely után kell nézniük. Kifejezett magabiztosságról tanúskodik, hogy 23 százalékuk bátran ki meri jelenteni: állása elvesztése esetén pár hét alatt újra könnyedén el tudna helyezkedni, s csak 12 százalék félne az álláskereséstől. (A Hewitt koordinálásával a felmérés 2006 óta a kelet-közép-európai régió 11 országában is zajlik. E térségben a munkavállalók 47 százaléka találna "könnyen" magának új állást, további 33 százaléknak pedig "nem jelentene problémát" az újbóli elhelyezkedés.)

A tehetségek kezelésének kérdése folyamatos fejfájást okoz a hazai humán szakembereknek: legyen szó akár megszerzésükről, akár megtartásukról. A problémát az alkalmazottak is érzékelik, 25 százalékuk szerint vállalatuk nem tudja megtartani legjobb embereit. A felmérés eredményeiből kiderül, melyek azok a munkakörök, amelyeket leginkább sújt a tehetséghiány. Ezek szerint nem könnyű betölteni a felsővezetői, menedzseri székeket, de nehéz megfelelő embert találni az értékesítői, valamint az informatikai (IT) pozíciókra is.

A 2007-es év Legjobb Munkahelyeinek névsora, amelyben négy, egyszer már sikeresen szerepelt vállalat is található, a szakértők szerint ékes bizonyítéka annak, hogy az erős dolgozói elkötelezettség megteremtése nem ágazatfüggő. A rangsor élén álló cégek között az építőiparban, az energiaiparban, a kereskedelemben és a gépgyártás területén működő cégek is találhatók.