Miután 2008-ban emelkedik az évek óta népszerű hideg és meleg étkezésre fordítható jegy adómentes határa, várhatóan e konstrukciók népszerűsége tovább nő a munkaadók és a munkavállalók körében. Előbbieknek azonban érdemes áttanulmányozni a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosítását, mert a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos korrekciók jócskán érinthetik a "zsebüket".
Szigorodó feltételek
Jó tudni – figyelmeztet Bíróné dr. Boncsér Katalin, a KPMG adótanácsadója -, hogy az szja-törvényben szigorodnak az utalvány formájában történő juttatás szabályai. Ennek következtében, ha a munkavállaló készpénzt helyettesítő elektronikus kártyán kapja a béren kívüli juttatást, akkor az adóköteles lesz. A törvény szerint ugyanis ekkor nem valósul meg az utalvány formájában adandó juttatás, s ez nem számít természetbeni juttatásnak. Ez főleg az étkezési bont érinti.
2008-ban a jelenlegi 10 ezerről 12 ezer forintra emelkedik a meleg, s 5 ezerről 6 ezer forintra nő a hideg élelmiszer vásárlására szolgáló jegy adómentes határa, ha a munkaadó papíron, utalvány formájában adja dolgozójának. Hódi Zoltán, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának szakértője e változást kedvezőnek értékeli.
Bíróné dr. Boncsér Katalin e módosítás miatt azt tanácsolja a munkaadóknak, hogy bármennyire is használják a modern technika vívmányait, ez esetben maradjanak inkább a megszokott, kézzel fogható utalványformánál.
Étkezési jegy az élen
Az étkezési utalvány népszerűségét a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet – az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából – közelmúltban elkészült közös felmérése is igazolja. E szerint – bár a hidegutalvány használata az elmúlt években kissé visszaszorult – a meleg étkezésre felhasználható jegyek forgalma idén növekedett. Számokban ez azt jelenti, hogy míg a versenyszférában, 2003-ban 2,1 millió dolgozó kapott hideg élelmiszer vásárlására szolgáló bont, addig ez 2007-ben 1,8 millióra csökkent. Ugyanakkor a melegutalványt felhasználók száma a 2003-as 300 ezerről az idén 570 ezerre emelkedett.
A versenyszféra munkáltatói 2007. elején dolgozóik 58 százalékának adtak hideg- és 18 százalékának melegétkezési utalványt. Utóbbi a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el, s ezzel Magyarország a többi uniós állammal való összevetésben a középmezőnyben foglal helyet.
A felmérésből kiderül az is, hogy a meleg ebéd irányi igény munkanapokon jelentős. Tapasztalatok szerint a foglalkoztatottak mintegy 65 százaléka fogyaszt hétköznapokon meleg ebédet, ám csak 32 százalékának van erre lehetősége a munkahelyén vagy annak környékén lévő étteremben.
Bár az elmúlt években nőtt a meleg étel fogyasztására szóló jegy forgalma, a tulajdonosok és a cégvezetők többsége eddig – ki nem derített okok miatt – inkább a hidegutalványt részesíti előnyben. A felmérés szerint ez egybeesik a dolgozók kívánságával is. Azonban a munkaadók számára akár jó tanács is lehet a vizsgálat azon megállapítása, miszerint a hidegutalványban részesülő munkatársak 48 százaléka szívesen váltana melegjegyre. A hideg- és a melegétkezési bonok népszerűségét támasztja alá az egyik utalványforgalmazó cég, a francia tulajdonú Sodexho Pass Hungária Kft. felmérése is.
Iskolakezdési támogatás
2008-ban az iskolakezdési támogatást – amely eddig is adómentes volt – a minimálbér arányában határozzák meg. Az OÉT szakszervezeti oldala ezt szintén előrelépésként értékeli. A változás értelmében a legkisebb bér 30 százaléka adható a szülőknek. Az idén az iskolakezdési támogatás – amit a béren kívüli juttatást nyújtó cégek 56 százaléka tesz elérhetővé dolgozóinak - 20 ezer forint, s januártól 20 700 forintra emelkedik. A következő években ugyancsak a minimálbér emelkedésének arányában növekszik majd.
E támogatási forma esetében – mondja Bíróné dr. Boncsér Katalin – az elektronikus megoldás nem jöhet szóba: vagy utalványt kapnak a dolgozók, vagy a munkáltató számla ellenében fizet, ez tehát mindenképpen papíralapú juttatás. A jövő januártól érvényes szabályok szerint itt sem érdemes áttérni az elektronikus formára - tanácsolja a szakember.
Felmérések szerint az iskolakezdési támogatás – az étkezési jegy és az üdülési csekk mellett – a negyedik legnépszerűbb cafeteriaelem.
Üdülési csekkek, pénztárak
A munkaadók és a munkavállalók körében ugyancsak népszerű - az adómentes határig – az üdülési csekk, amely az év első napján érvényes minimálbér mértékéig adómentes. E forma a "népszerűségi listán" még az iskolakezdési támogatást is megelőzi, hiszen azon cégek közül, amelyek nyújtanak valamilyen béren kívüli juttatást, 62 százalék ad üdülési csekket. E forma, az egyre bővülő felhasználási lehetőségek miatt, várhatóan a következő években is kedvelt marad.
A rendszerváltás időszakában s azt követően, a korábbi vállalati üdülők túlnyomó részének értékesítése után, megszűnt a korábbi üdültetési rendszer. E hiány pótlására vezették be az 1990-es évek közepétől francia mintára az üdülési csekkek rendszerét. A siker titka az adómentes határon kívül az, hogy egyre bővül az elfogadóhelyek száma és minősége is. Immár neves szállodaláncok is várják a csekkes vendégeket az ország üdülőhelyein.
Ráadásul a jegyek nemcsak a szállásra és az étkezésre fordíthatók, hanem egyre több, a pihenéshez, kikapcsolódáshoz tartozó szolgáltatás is igénybe vehető. Például vasúti menetjegy vásárlására évek óta felhasználható. A jegyek iránti keresletet nagyban élénkítette az a kormányzati döntés, aminek nyomán megszűnt a kibocsátható csekkek felső értéke. Jelenleg ezt csak a piaci igények korlátozzák.
A lehetőségek közül népszerű továbbá az egészségpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, illetve a helyi közlekedési támogatás, ami jövőre adómentesen adható a nyugdíjas munkavállalók részére is. S ha lassan is, de terjed az otthoni internet-hozzáférés támogatása. Fata László cafeteria-szakértő szerint, míg korábban ezt a szellemi foglalkozásúak vették igénybe, idén a fizikai munkások is szívesen választják.
A KPMG adószakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja-törvényben még egy változás van, amit az adókedvezménye miatt érdemes a munkaadóknak mérlegelni. Ez a cégen belüli, a saját dolgozók számára létrehozott foglalkoztatói nyugdíjalap – ami akár újabb cafeteriaelem is lehet. Az alapba a munkáltató havonta a minimálbér 50 százalékának megfelelő összegig fizethet be egy-egy alkalmazottja számára. Ez a forma is tekinthető a béren kívüli juttatás egyik formájának, ami a munkavállalónak adómentes.
Juttatások adóvonzata
Bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadók szorgalmazták a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos adómentes határának megszüntetését, ám ebben nem lesz változás – mondta az adószakértő. Ha tehát az éves juttatás ennél több, akkor a 400 ezer forint feletti összeg után meg kell fizetni az adót: az 54 százalék szja-t, a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalék munkaadói járulékot.
Bíróné dr. Boncsér Katalin kifejtette: a felső limit meghatározására azért volt szükség, mert a munkaadók korábban összeválogatták azokat a juttatási formákat, amelyek adómentesek, s csak ezeket nyújtották az alkalmazottaknak. Ilyen az önkéntes kölcsönös egészségpénztár munkáltatói befizetésének adómentes része, az iskolarendszerű képzés címén nyújtott támogatás, az üdülési csekk, valamint az iskolakezdési támogatás az adómentes határig, az otthoni internet díjának kifizetése, a helyi közlekedéshez szükséges bérlet, a művelődési intézményi szolgáltatás, illetve a köztisztviselők, a bírók, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak számára az adómentes ruházati költségtérítés.
Fontos megjegyezni - mondta a szakértő -, hogy a 400 ezer forintba nem tartozik bele az étkezési jegy.
A béren kívüli juttatások hazai gyakorlatát ismerő szakértők szerint e lehetőséggel egyelőre a nagyobb cégek élnek, amelyek többnyire 50-200 ezer forint közötti éves összegben nyújtanak juttatásokat. A multinacionális nagyvállalatoknál szinte kivétel nélkül működik a rendszer, ráadásul legtöbbjüknél a cafeteria is meghonosodott, ami lehetőséget teremt a munkavállalók számára, hogy az egyes elemek közül válasszanak. A kis- és középvállalati körben leggyakrabban étkezési jegyet adnak, bár a 40-50 főnél több embert foglalkoztató munkaadók egy része nyitott további juttatásokra is. Jellemzően az üdülési csekkben, illetve az egészségpénztári befizetésben gondolkodnak. Ugyanakkor jó jel, hogy a juttatásokra nyitott cégek nem zárkóznak el a cafeteria-rendszer bevezetésétől sem.
Szabad választás
A mikrocégeknél a tanácsadó azt javasolja, hogy a munkatársak határozzák meg, számukra mi a legpraktikusabb, és a munkáltató ezt adja. Az alacsony dolgozói létszám miatt erre – jellemzően – van lehetőség. Ebben a körben nem jó megoldás juttatási csomagokat összeállítani; célszerűbb a szabad választásra épülő cafeteria.
Fata László elmondta, már az idén is látszott, hogy a munkaadók közül a kisebbek is élnek e lehetőséggel, hiszen miközben pluszjuttatást adnak a dolgozóiknak, legálisan kikerülhetik a járulékfizetést. Igaz, e szemléleti változásban szerepe van a pénztárszolgáltatók és utalványforgalmazók erősödő marketingjének is. Miként a kormányzat feketegazdaság elleni fellépésének is szerepe lehet, hiszen egyre kockázatosabb a zsebből zsebbe fizetés. Ezért ha van rá lehetőség, az érintettek szívesebben választják a legális megoldásokat.
A szakember úgy látja, a béren kívüli juttatás azért is kedvelt a munkáltatók körében, mert egyre többen felismerik, hogy ily módon növelhető a dolgozók elégedettsége. Ez abból fakad, hogy a béren kívüli juttatás minden esetben valamilyen ráadást jelent az alkalmazottak számára.
A tapasztalatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a béren kívüli juttatás ösztönzőeszközével élő munkáltatók a fluktuáció csökkenéséről számolnak be. Fata László úgy véli: a munkavállalói elégedettséget még inkább meg lehet erősíteni a tudatosan kidolgozott cafeteriaszabályzattal is.
