Gyurcsány Ferenc, a megalakuló új kormány kijelölt miniszterelnökeként, a reformot az államszervezet és az igazgatás, valamint a közszolgáltatások átalakítása révén képzelte el. Kisebb országgyűlést, kevesebb minisztériumot és háttérintézményeket, átlátható finanszírozást, a közalkalmazotti létszám csökkentését, hét régióból álló középszintű önkormányzati rendszert ígér. Nem titkolja azt sem: a várható költségvetési kiigazítás mindenkit érint majd, bár nem egyforma mértékben. A reáljövedelmeket nem akarják csökkenteni, azonban szó sem lehet a korábbi években megszokott növekedésről. Ugyanakkor a költségvetésnek 2008-ra meg kell felelnie az európai uniós normáknak.
Stabil versenyképesség
A vállalkozói szféra, illetve a munkaadói szervezetek nagy várakozással tekintenek az új kormányprogramra. A Munkaadó Lapjának nyilatkozva valamennyien úgy ítélik meg, hogy a következő négy év kulcsfontosságú Magyarország stabil versenyképességének megteremtése szempontjából, s az ehhez szükséges reformok nem halogathatók tovább. A magyarországi vállalkozók hajlandók ezért áldozatokat vállalni, de csak abban az esetben, ha ugyanezt a felelősségvállalást tapasztalják a kormány részéről, azaz ha véget ér az állami pazarlás.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint az elkövetkezendő kormányzati ciklusban – ami egyben a második Nemzeti Fejlesztési Terv hétéves tervidőszakának első négy éve lesz - el fog dőlni, hogy Magyarország miként képes felzárkózni az Európai Unió fejlettebb országaihoz.
Az IPOSZ és tagszervezetei ezért nagy reményekkel tekintenek a következő négy évre, mert hatalmas összeg van kilátásban, amelyet megfelelően kell felhasználni. "Úgy hisszük, e forrás sorsának eldöntése nem kizárólag a kormány feladata" – fogalmazott Szűcs György. Szerinte Magyarország immár egy olyan gazdasági és szociális közösség tagja, amely ezt az összeget azért nyújtja az újonnan csatlakozóknak, hogy strukturális és kohéziós képességüket növeljék. Ezért az IPOSZ szerint az államigazgatásnak szolgáltatói feladatára kell koncentrálnia annak érdekében, hogy a magyar vállalkozók - uniós társaikhoz hasonlóan – megkapják a támogatásokat.
Évszázados tőkehiány
Szűcs György még a forrásoknál is nagyobb jelentőségűnek tartja, hogy a vállalkozásoknak olyan mozgásterük legyen, amelyben a kezdeményezőkészség és az aktivitás párosulhat a kedvezményes hitelekkel és a vissza nem térítendő támogatásokkal. Véleménye szerint a felzárkóztatást szolgáló forrásoknak inkább vissza nem térítendőknek kell lenniük.
Az elnök kifejtette: az Európai Unió jogi szabályozásának számos esetben csak úgy lehet megfelelni, ha milliárdokat ruház be az ország; ilyen preferált terület például a környezetvédelem vagy a munkaügy. E nélkül a gazdaság nem képes olyan minőséget produkálni, amelyet az EU elvár. Másrészt a kedvezményes hitelekkel az évszázados magyar tőkehiányt kellene orvosolni. Olyan vállalkozásokat kell előnyben részesíteni, amelyeknek ötletük és ambíciójuk van.
Szűcs György emlékeztetett arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldala a miniszterelnökhöz fordult, hogy a kormányprogram benyújtása előtt tárgyalja meg annak módozatát a gazdasági élet képviselőivel. A munkaadók elismerik a munkavállalók jogát a tisztességes életszínvonalhoz és bérhez, ezt azonban csak bővülő és nyereséges termelésből lehet garantálni. Már évekkel ezelőtt is felvetődött a gazdasági társadalmi megállapodás megkötésének szükségessége, ami nem a különféle ágazatok vagy szektorok rangsorát állítaná fel, hanem az előrejutás érdekében a hasznosság tekintetében rangsorolná a feladatokat.
Az IPOSZ a következő négy évre maga elé tűzött feladatait tézisekbe foglalta, amelyeket a választásokon induló pártokhoz eljuttatott. Örömmel tapasztalták, hogy ezek meg is jelentek a választási programokban. Amikor a koalíció pártjai szeptemberben új konvergenciaprogramot alkotnak, nem hagyhatják figyelmen kívül a tézisekben is megfogalmazott azon elemeket, amelyek a vállalkozások versenyképességét szolgálják – amely a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében egyenlő a működőképességgel.
Organizációs szerep
A közterhek helyes arányát is végig kell beszélni, mert a helytelen arányok rögzítésével a vállalkozások vegetációra, a létükért való küzdelemre lesznek kényszerítve, s nem lehet elvárni tőlük, hogy a jövő tervezésében felelősséggel vegyék ki a részüket. E nélkül a mikro-, kis- és középvállalkozások nem tudnak részt vállalni a foglalkoztatás bővítésében.
A magyar gazdaságban a foglalkoztatottak 74-78 százaléka a mikro- és kisvállalkozásokban dolgozik. Az aktív lakosság 57 százaléka bérből és jövedelemből él. Az IPOSZ szerint a program részévé kell tenni, hogy az üzemek versenyképességére alapozva 65-70 százalékos foglalkoztatást lehessen megcélozni. Ha csökken a 3 millió 800 ezer állampolgárra és vállalkozóra háruló járulékteher, akkor a mérséklődő közteherből a versenyképesség javítására lehet átcsoportosítani, s magasabb minimálbéreket, kereseteket adni. Az IPOSZ azt várja, hogy a kormány a helyes arányokat segítsen felállítani.
A kisvállalkozók és kézművesek szervezete szorgalmazza, hogy az államigazgatás átalakítását használják arra is, hogy bizonyos, eddig ellátatlan vagy éppen átalakult feladatokat utaljanak a gazdasági szféra, a munkaadók hatáskörébe. Utóbbiak képesek ugyanis – az EU-ban működő hasonló érdekképviseletek mintájára – olyan organizációs szerepet betölteni, amely a több százezer kis üzem gazdasági működtetését támogathatja.
Szűcs György hangoztatta: az IPOSZ törekvése, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folyjanak a tárgyalások, amelyek azonban nem kérdőjelezhetik meg a kormány politikai felelősségét. A tervek végrehajthatóságát és ütemezését a kormánynak egyeztetnie kell azokkal, akikkel ezt végre akarja hajtatni.
Reformok a fejlődés érdekében
Az államháztartási feszültségek miatt hozandó reformintézkedések a hosszabb távú országfejlesztés érdekében szükségesek – mondta Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnökként a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kibővített választmányi ülésén, június 1-jén. Kifejtette: a szociális partnerekkel kötött korábbi három megállapodásból kettőt, a minimálbérre, illetve a nyugdíjkorrekcióra vonatkozót tartani lehet, de a többéves adócsökkentési tervet "át kell alakítani". A négy év egészében a takarékossági intézkedések is azt szolgálják, hogy az állampolgárok jobban éljenek, mérséklődjék a kiszolgáltatottság.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek nem fogadják el, ha a terhek nagyobb részét ismét a munkavállalókra kívánják majd hárítani. "Fizessenek többet azok, akiknek több jut" – mondta, hangsúlyozva: azzal egyetértenek, hogy a rendszerváltás óta esedékes reformok immár elodázhatatlanok az államigazgatásban, a közigazgatásban, az egészségügyben, illetve az oktatásban. De mindez azt eredményezze, hogy hatékonyabb, valóban szolgáltatóbb jellegű közszolgáltatást vehessenek igénybe az állampolgárok. Az embereket még a takarékossági intézkedésekhez is könnyebb megnyerni, ha világos a cél, amit el kell érni. A szakszervezeteknek lényeges követelése az is, hogy az szja és az áfa ne legyen egykulcsos, mert ez nem szolgálná a szegényebb emberek érdekeit. Ugyanígy a minimálbér adómentessége, adókedvezménye is alapvető elvárásuk. Szintén lényeges számukra a természetbeni juttatások ügye. A szakszervezetek elvárják a kormánytól, hogy tovább mérséklődjék a munkavállalók munkahelyi kiszolgáltatottsága. Ne lehessen következmények nélkül szakszervezeti tisztségviselőket elbocsátani, alapkövetelmény legyen a munkahelyeken a tisztességes, emberi hang. Wittich Tamás azt is javasolta: szigorítsák tovább az állami támogatások feltételeit. Csak azok a cégek jussanak hozzá ilyen támogatáshoz, ahol készség van a kollektív szerződés megkötésére.
Gyurcsány Ferenc erre is reagálva elmondta: már ma is követelmény az állami támogatásokhoz, hogy az adott cég rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezzen. Az MSZOSZ-szel és tagszervezeteivel fennálló partnerség arról szól, hogy tisztességesen tárgyalnak, sokszor vitáznak. Hosszú távú stratégiai együttműködésről van szó – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
A kísérletezésnek vége
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) számára nem kétséges, hogy megszorító intézkedések várhatók, hiszen minden jel arra mutat, miszerint ezek elkerülhetetlenek. Fontos kérdés viszont, hogy méltányos közteherviselés valósuljon meg, amelynek alapja a VOSZ szerint szintén a társadalmi-gazdasági paktum lehetne, amely más országokban is a közmegegyezés alapjául szolgált.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége az alapítók között írta alá a "Kiáltvány a jövőnkért" című dokumentumot. Ezt a magyar gazdaság 16 meghatározó szereplője, érdekképviselete alkotta meg, jelezve az igényüket, hogy a spanyol, az ír, a szlovén és a finn példához hasonlóan megállapodást kössenek az ország előtt álló reformlépésekről. A kiáltvány aláírói hangoztatják: közös a felelősség, hogy lezáruljon a gazdasági rendszerváltás és a politikai intézményrendszer átalakítása, amely után a gazdasági tartalom is megfelelhet a modern európai értékeknek. A magyar gazdaság szereplői az államháztartásban, az állami bürokráciában, a gazdaság elveiben és gyakorlatában, az egészségügyben és az adópolitikában tartják elodázhatatlannak a változást.
Dávid Ferenc elmondta: nagy érdeklődéssel várják az OÉT, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács ülését, ahol részt vehetnek a kormányprogram vitájában, illetve részleteket ismerhetnek meg az új kormány által tervezett reformokról, és személyesen a miniszterelnöknek tehetik fel a kérdéseiket.
A VOSZ főtitkára szerint elgondolkodtatóak a kormány tervezett lépéseiről eddig napvilágot látott információk. Példaként említette a társasági adó emelésének minősíthető szolidaritási adót, valamint azt, hogy szóba került az egészségbiztosítási járulék 4 százalékról 7 százalékra történő emelése. E szigorító lépésekről Dávid Ferenc szerint nem lehet véleményt mondani, amíg a kormány nem hozza nyilvánosságra, hogy miként kívánja kialakítani a teljes jövedelemszabályozást. Bizonyosra vehető, hogy a három fő jövedelemtulajdonosnak – az államnak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak - egyaránt részt kell vállalni a terhekből. Az államnak pedig nemcsak arra kell törekednie, hogy bevételt növeljen, hanem arra is, hogy a saját kiadásait mérsékelje.
Uniós bérfelzárkózás
Dávid Ferenc szerint a kormánynak azt kellene világossá tennie, hogy méltányos közös teherviselést akar. Azt kell kommunikálni, hogy ha meghúzzuk a nadrágszíjat, az mindenkire vonatkozik, nem csak a munkaadókra. "El kell fogadnunk, ha megszorító intézkedések lesznek, ezeket végre kell hajtani annak érdekében, hogy Magyarország szekere előbbre menjen; a mostani helyzet ugyanis nem tartható tovább" – hangsúlyozta a főtitkár.
– Bátor tettekre biztatjuk a kormányt, de bizonyos dolgokra vigyázni kell, ilyen például az egészségbiztosítási járulék növelése - mutatott rá főtitkár. Hosszú távon az a cél, hogy a nettó bérek jobban nőjenek, mint a bruttó keresetek, az olló szűküljön. Ha a bérterheket fokozzák, ez nem valósulhat meg, ami gátolja a bérek uniós felzárkóztatását. Azzal is foglalkozni kell, hogy ez a munkaerőpiacra milyen hatással lehet. Ha a nettó bérek nem nőnek a szükséges ütemben, akkor komoly munkaerő-piaci problémák várhatók majd, ha az EU munkaerőpiaca megnyílik néhány év múlva. Erre a problémára már most gondolni kell.
A járulékemeléssel az élőmunka drágul, a költség nő, ennek lehet inflatorikus hatása. A vállalkozónak ugyanis a költséget be kell építenie az árakba, s ha ezt a piac elismeri, nő az infláció. Ha viszont a piac nem ismeri ezt el, abba a vállalkozó rokkan bele.
A lisszaboni követelmény szerint 70 százalékos foglalkoztatottsági szintet kell elérni, azonban Magyarország jelenleg a 60 százalékosat sem tudja produkálni. Ezért megkerülhetetlen kérdés, hogy az alacsony foglalkoztatási szintet emeli-e, ha a munkaerő ára a bruttó bérköltség növekedésével nő. A VOSZ szerint egy ilyen emelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy ez mindenképpen hatással lesz a feketemunkára. Nagyon alapos hatásvizsgálat alapján komplett jövedelemszabályozási reformot kell végrehajtani. A kormányprogramnak konzisztensnek kell lennie; a kísérletezés időszakának vége.
Vita az OÉT-ben
A VOSZ arra számít, hogy az OÉT ülésén sikerül a szociális partnereknek megvitatniuk a következő évek cselekvési irányát, bár – tette hozzá Dávid Ferenc – azt nem szabad feltételezni, hogy az érdekképviseletek markáns módon meg tudnák változtatni a koalíciós egyeztetett programot. Elképzelhető viszont, hogy néhány finom korrekciót elfogadtatnak. Amikor azonban feláll a kormány - és beindul a "jogszabálygyár" -, lehetőség lesz javaslatokat tenni a készülő törvényekhez.
A munkaadói és a munkavállalói oldalon egyaránt felfokozott a várakozás. A reformok sikere azonban azon múlik, hogy a társadalmat a tervek mellé lehet-e állítani, el tudja-e hitetni a kormány a másik két oldallal, hogy terheket kell vállalni, illetve sikerül-e eltalálni a helyes arányokat.
Fontos lenne, hogy természetessé váljon a partnerség. A VOSZ úgy látja, hogy a paktum megalkotásához ismét megvan a késztetés, mint legutóbb, 1994-95-ben, amikor azonban a már kidolgozott változatát a Bokros-csomag lesöpörte.
A VOSZ számára – amely több mint 40 ezer vállalkozást képvisel – nem mindegy, hogy milyen törvények születnek, ezért ha a másik oldal nyert volna a választásokon, azzal is vállalták volna a politikamentes partnerséget.
Beleszólás a döntésekbe
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Szövetsége (ÁFEOSZ) szerint a kormány várható programja minden valószínűség szerint ellentmondásosan fog hatni a tagság működésére; a kereskedők egyik szeme sírhat, a másik nevethet. A kedvező várakozások igazolódására utal, hogy a munkaadói érdekképviseletek vélhetően bele tudnak majd szólni az őket érintő döntésekbe. Zs. Szőke Zoltán főtitkár szerint ezt jelzi előre, hogy Gyurcsány Ferenc párbeszédet indított a munkaadói oldallal. Ugyanakkor a hírek alapján azt sejteni, hogy a munkaadókra a reformfolyamatban igen nagy terhek hárulnak majd.
A kereskedelem nehéz helyzetben van, emiatt jelenleg is tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a szakmunkások bérminimumát esetleg a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb összegen állapítsák meg. Ugyanakkor a szakszervezeti vezetőkkel folytatott kormányzati tárgyalásokról szintén nem olyan hírek érkeznek, amelyek derűlátásra adnának okot. A munkaügyi miniszter például már beharangozta, hogy tovább fogják szigorítani a munkaügyi ellenőrzéseket, s napvilágot láttak az egészségbiztosítási járulék emeléséről szóló hírek is.
A főtitkár rámutatott: a járulék növekedése a dolgozóknál jelenik meg ugyan, de nyilvánvaló, hogy akinek a fizetéséből többet fognak levonni, nettóban kevesebbet fog kapni, ezért a bérigénye a munkáltatóval szemben növekedni fog. "E bérigényeket nemigen fogjuk tudni kielégíteni" - jelentette ki Zs. Szőke Zoltán.
Partneri viszony
Az ÁFEOSZ rendkívül aggályosnak tartja azt az információt is, hogy az egységes egészségügyi hozzájárulás összegét nem fogják csökkenteni november 1-jétől, ahogy azt korábban az OÉT-megállapodásban rögzítették, sőt nemcsak hogy megmaradna ez a teher, hanem még magasabbra, legalább 3000 forintra emelkedne. A nyilvánvalóan az államháztartás rendbetételét célzó intézkedéseket a szervezet nem vitatja, azonban nem tartja célravezetőnek, hogy ezeket mindig a munkáltatókra terhelik.
Zs. Szőke Zoltán szerint a választáson nyertes politikai erő túlságosan sok ígérgetésbe nem bocsátkozott – különösen, ami a munkáltatókat illeti -, e tekintetben inkább a szakszervezeteknek lesz behajtanivalójuk. Az ÁFEOSZ megítélése szerint a kormánykoalíció a szakszervezetekkel láthatóan jó viszonyt ápol, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem lesz újszerű jelenség, ha a kormány gyakrabban áll a munkavállalók oldalára a munkáltatókkal szemben.
A partnerségi viszony ugyanakkor nem mondható rossznak. Az más dolog – tette hozzá -, hogy milyen eredményeket lehet elérni. Tudomásul kell venni, hogy olyan helyzet alakult ki, amit kezelni kell. Ahhoz, hogy minél előbb bevezethető legyen az euró Magyarországon, áldozatokat kell hozni. Normális tárgyalásokon – amilyenek eddig is jellemzőek voltak mind az OÉT, mind a Gazdasági és Szociális Tanács ülésein – lehetséges olyan kompromisszumos megállapodásokat kötni a kormánnyal, amelyek révén növelhetők az állami bevételek, ugyanakkor az intézkedések nem ártanak súlyosan a gazdaságnak,
Zs. Szőke Zoltán emlékeztetett arra, hogy az IPOSZ-szal, a KISOSZ-szal, illetve az OKISZ-szal közösen létrehozott együttműködés, a KÉSZ által képviselt vállalkozások a legnagyobb magyar vállalkozói kört tömörítik. Ez az a szektor, amelynek a tőkehiány és a hitelhez jutás nehézsége okozza a legfőbb gondot, ezért olyan pályázatokat kell kiírni, amelyek segítségével forrásokhoz lehet jutni. A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy e vállalkozásoknál dolgozik a magyarországi foglalkoztatottak legalább 80 százaléka, ezért fontos volna, hogy ezek a munkahelyek megmaradjanak.
