A három- és többgyerekesek kedvezménye nő

A gyerekek eltartásához, neveléséhez az állam az eddigi szabályozás szerint is több csatornán járult hozzá: az alanyi jogon járó családi pótlékkal, a jövedelmi viszonyoktól függő egyéb támogatásokkal, kedvezményekkel, természetbeni juttatásokkal, valamint az adórendszeren keresztül a családi adókedvezménnyel.

A családtámogatással összefüggő adómentes jövedelmek

A gyermekek ellátásával, nevelésével, oktatásával összefüggő törvények szerint - az ott meghatározott feltételekkel - adott juttatásokat a személyijövedelemadó-törvény nem adóztatja meg.

Így adómentes:

- a családok támogatásáról szóló törvény alapján kapott családi pótlék,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli ellátás, valamint

- a nevelési díj.

A természetbeni juttatások közül nem adózik az állami, önkormányzati forrásból nyújtott oktatási ellátás, ideértve az ingyenesen, kedvezményesen biztosított étkeztetést, a közoktatásról és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények szerint nyújtott tankönyvtámogatást, valamint a közoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi kirándulást, táborozást, tanulmányi verseny alkalmával kapott természetbeni juttatásokat is.

Az itt említett juttatások - miután adómentesek - nettó jövedelmek, hozzájuk pedig a szülők, gyerekek - a vonatkozó jogszabályok feltételei mellett - közvetlenül jutnak.

Családi adókedvezmény

Az adórendszerben a családi adókedvezmény révén adott támogatással azok a családok élhetnek, akik olyan adóköteles, progresszíven adózó jövedelemmel rendelkeznek, amely után a kiszámított adó fedezetet nyújt a kedvezmény érvényesítésére. Ha a szülő csak adóterhet nem viselő járandóságot kap (gyesen van), illetve csak külön adózó - pl. ingatlan-bérbeadás, árfolyamnyereség, osztalék - jövedelemmel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozóként személyes kivétet nem vesz fel, esetleg az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt adózó vállalkozó, akkor - a jövedelem legyen bármekkora is - gyermekkedvezménnyel nem élhet. Agyermekkedvezményt tehát befolyásolja, hogy a szülők milyen forrásból szerzik jövedelmüket, de az is, hogy mekkora ez a jövedelem, ugyanis 2005-től ez az adókedvezmény is jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe.

A kedvezmény mértéke, jogosultak köre

A családi adókedvezményre jogosult magánszemély a progresszíven adózó jövedelme után az adójóváírással csökkentett számított adóját az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetében 3 ezer forinttal, kettő eltartott esetén 4 ezer forinttal, három és minden további eltartott esetén 10 ezer forinttal csökkentheti.

Családi adókedvezményre jogosultak köre

Jogosultnak az a személy számít, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, tehát az, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, függetlenül attól, hogy a szülők, nevelők közül ténylegesen kinek folyósítják a pótlékot. Jogosultnak tekinthető a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa is.

Kedvezményezett eltartott

Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, ideértve azt a személyt is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. A fogyatékos személy akkor is kedvezményezett eltartottnak számít, amikor már rokkantsági járadékban részesül. Amagzat a váradósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig számít kedvezményezett eltartottnak.

A kedvezményt jogosultsági hónaponként lehet figyelembe venni, azaz azokra a hónapokra, amikor a családi pótlékot, rokkantsági járadékot ténylegesen folyósítják. Ha valaki a pótlék folyósítását nem kérte, akkor a családi kedvezményt sem veheti igénybe. A várandósság időszakában jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll.

Az adókedvezményt kedvezményezett eltartottanként lehet igénybe venni, de a havi kedvezménymérték - a 3 ezer, 4 ezer vagy 10 ezer forint - meghatározása szempontjából figyelembe kell venni azokat az eltartottakat is, akikre ugyan már nem jár a családi pótlék, de akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a pótlék megállapításának szempontjából figyelembe vesznek (ilyen például a nappali tagozatos egyetemista gyermek).

Megosztási szabályok

A családi adókedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyan egyszer jár, azonban arról, hogy a kedvezményt ki érvényesítse, a jogosultak külön az adóelőleg megállapításánál - a várható jövedelmek alapján -, és külön év végén - a tényleges jövedelmek alapján - is dönthetnek. Sőt, a kedvezmény minél teljesebb kihasználhatósága érdekében lehetőség van arra, hogy a jogosultak a közös háztartásban élő házastársukkal, illetve - ha a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát nem veszik igénybe - élettársukkal akár az adóelőlegnél, akár a bevallás elkészítésekor megosszák. A megosztási lehetőség a "gyerekek megosztására", valamint az egyikük által adó hiányában nem érvényesített maradékra egyaránt vonatkozik. Az igénybevételi, megosztási szándékról a Magyar Közlönyben közzétett nyilatkozatot kell kitölteni.

2005-ös jövedelemkorlát

2005-től a családi kedvezmény teljes egészében akkor jár, ha a magánszemély éves összes bevallás alá eső jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Az éves összes jövedelembe beleszámítanak a külön adózó jövedelmek is, kivéve az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmek. Mivel a családi adókedvezményt a jogosultak megoszthatják, a kétkeresős családokban a jövedelemkorlát ténylegesen 16 millió forint. Ha a családi kedvezményt érvényesítő szülő jövedelme meghaladja a 8 millió forintot, akkor a kedvezményből az a rész érvényesíthető, amely meghaladja a 8 millió forint feletti összes jövedelem 20 százalékát. Így a kedvezmény ténylegesen egy gyermeknél 8 millió 180 ezer forint jövedelemnél, két gyermeknél 8 millió 480 ezer forint jövedelemnél, három gyermek esetében pedig 9 millió 800 ezer forint jövedelemnél fogy teljesen el.

A családi kedvezménynek nemcsak felső jövedelemkorlátja van, hanem tulajdonképpen alsó is. Ha a szülők csak bérjövedelemmel rendelkeznek, és az nem több a minimálbérnél, akkor - az adójóváírás figyelembevétele miatt - esetükben nem marad adó, amelyből a gyermekkedvezmény levonható lenne.

A kedvezményt befolyásoló körülmények

Látható, hogy az adórendszer a maga sajátos szabályaival jelentősen befolyásolja az itt elérhető családtámogatási összeg nagyságát. Azok a családok, ahol az egyik szülő gyesen van, a másik (vagy akár mind a ketten) minimálbért keres, teljesen elesnek a gyermekkedvezménytől. De ugyanígy járnak azok is, ahol az egyiküknek nincs keresete, de a másik (vagy akár mind a ketten) az átlagot jóval meghaladó, kiugróan magas jövedelemmel rendelkezik. Nemcsak a jövedelem nagysága, hanem a jövedelem forrása - bérjövedelem, külön adózó jövedelmek, osztalék-, vagy evaágon kivett jövedelem - is meghatározza az igénybe vehető kedvezmény mértékét. Bár a családi kedvezményt az egyes magánszemély érvényesítheti, a megoszthatósági szabályok miatt jelentőséggel bír a házastárs, élettárs által megszerzett jövedelem típusa, nagysága is.

Új családtámogatási juttatások

A "100 lépés" programban meghirdetett, a családok támogatásáról, a gyermekek védelméről szóló jogszabályok szerinti juttatások a korábbiakhoz képest megemelkednek. A tervek szerint

- az egy gyermek után járó családi pótlék 5100 forintról 11 ezer forintra,

- a két gyermek után járó családi pótlék 6200 forintról 12 ezer forintra,

- a három gyermek után járó pótlék 7800 forintról 14 ezer forintra növekszik,

- a tartósan fogyatékos gyermeket nevelők támogatása 13 900 forintról 21 ezer forintra,

- a fogyatékos gyermeket egyedül nevelők juttatása 15 700 forintról 23 ezer forintra változik,

- a nagykorú tartósan fogyatékos után járó juttatás - tekintettel arra, hogy ők már jogosulttá válnak más támogatásra is - 18 000 forint lesz.

Iskolakezdési támogatás

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülők az iskolakezdés előtt egyszeri külön támogatást is kapnak, amelynek mértéke gyermekenként - nemcsak az iskoláskorúakra tekintettel - 5000 forint. Ezek az összegek nettó juttatásként értendők, hiszen továbbra is adómentes jövedelemnek számítanak.

Új családi adókedvezmény

Az adómentes juttatások emelkedésével párhuzamosan megszűnik az a lehetőség, hogy a családi adókedvezményt az eddigi feltételek szerint minden gyermeket nevelő igénybe vehesse. A kedvezménnyel csak a három vagy ennél több gyermeket nevelő jogosultak élhetnek, a mértéke pedig kedvezményezett gyermekenként 4 ezer forint lesz havonta. Aháromgyermekes családban az adókedvezmény teljes igénybevételi határa 6millió forint (két kereső esetében 12millió forint), ezt követően minden további gyermek után 500-500 ezer forinttal nő. A teljes igénybevétel legfelső határa az idei, évi 8 millió forintos jövedelem marad, azaz a nyolcadik gyermektől már nem érvényesül az 500 ezer forintos korlátnövekedés.

A várható változások számokban

Gyerek- szám

Szülők jövedelme

2005-ben

[/tab*]

Anya

Apa

Családi pótlék

Gyerek- kedvezmény

Együtt

Családi pótlék

Gyerek- kedvezmény

Együtt

1

Gyes/minimálbér

havi 57 000 Ft

5100 Ft

-

5 100 Ft

11 000 Ft

-

11 000 Ft  

Gyes/minimálbér

legalább havi 74 000 Ft

5100 Ft

3 000 Ft

8 100 Ft

11 000 Ft

-

11 000 Ft

2

Gyes/minimálbér

havi 57 000 Ft

6200 Ft

-

6 200 Ft

12 000 Ft

-

12 000 Ft  

Gyes/minimálbér

legalább havi 102 000 Ft

6200 Ft

4 000 Ft

10 200 Ft

12 000 Ft

-

12 000 Ft  

Gyes/minimálbér

havi 68 200 Ft

6200 Ft

-

6 200 Ft

12 000 Ft

-

12 000 Ft

3

Gyes/minimálbér

havi 57 000 Ft

7800 Ft

-

7 800 Ft

14 000 Ft

-

14 000 Ft  

Gyes/minimálbér

havi 120 000 Ft

7800 Ft

4 600 Ft

12 400 Ft

14 000 Ft

4000 Ft

18 000 Ft  

Havi 120 000 Ft

havi 120 000 Ft

7800 Ft

9 200 Ft

17 000 Ft

14 000 Ft

4000 Ft

18 000 Ft  

Gyes/minimálbér

legalább havi 170 000 Ft

7800 Ft

10 000 Ft

17 800 Ft

14 000 Ft

4000 Ft

18 000 Ft  

Gyes/minimálbér

havi 750 000 Ft

7800 Ft

4 444 Ft

12 244 Ft

14 000 Ft

-

14 000 Ft

Táblázatunkban a minimális (1 000 000-1 400 000 forint), az átlagos (1 500 000-3 000 000 forint) és a kiugróan magas (8 000 000-9 500 000 forint) jövedelmű családokat vettük példaként, minden esetben bértípusú progresszíven adózó jövedelmet feltételeztünk.