Lassan induló verseny

Az új hírközlési törvény hatálybalépése óta eltelt mintegy fél év alatt a távközlési liberalizáció remélt jelei – szolgáltatási verseny, árharc, új befektetők megjelenése – egyelőre elmaradtak. Kedvező jel azonban, hogy az alternatívnak nevezett távközlési (és internetszolgáltató) cégek a jogszabály adta lehetőségeikkel élve elkezdtek "mozgolódni", ami ha lassan is, de a verseny kibontakozásához vezethet.

A távközlési piac liberalizációja a VoIP-szolgáltatással, vagyis az internetalapú távközléssel kezdődött 1999-ben.

Kis cégekre alapozva

Ebben az úgynevezett alternatív szolgáltatók képesek voltak felvenni a versenyt a továbbra is a legnagyobb szolgáltatónak számító Matávval. Az internetes telefonálást a vezetékes távközléshez képest piacképes árakon kínálták az új szolgáltatók. (Ez azért indulhatott el, mert a vezetékes távközlési koncesszióról szóló törvény ezt a megoldási formát – hiszen korábban nem is létezett – nem zárta ki.) A VoIP-szolgáltatást is nyújtó távközlési vállalatok többsége – különösen a nagy vezetékes közcélú, illetve üzleti kommunikációs, alternatív szolgáltatók, így a GTS, a PanTel, a Novacom – kezdetben elsősorban a nagyvállalati ügyfeleket célozta meg ajánlataival. Érthető módon a "nagyfogyasztó" cégeknél remélhettek nagy bevételeket, illetve az ő telefonhasználati szokásaiknak kedvezhettek üzleti ajánlataik. A piacon a későbbiekben megjelenő, elsősorban internet-hozzáférést és/vagy IP-alapú szolgáltatásokat kínáló cégek többsége a közép- és kisvállalatokra alapozta stratégiáját. A piaci trendek azt mutatják, hogy a nagyobb szolgáltatók a középvállalati, a kisebbek a kisvállalati, illetve a lakossági szegmens igényeit igyekszenek beépíteni üzleti terveikbe.

A Hírközlési Felügyelet (HíF) tavaly készült tanulmánya azt mutatja, hogy ez a megoldás azért még egyelőre nem uralja a piacot. A kutatás során megkérdezett szolgáltatók a 2001 közepén a VoIP-kereslet várható nagyságát a nemzetközi forgalomnál körülbelül 5-6 milliárd forintra, a belföldi távolsági beszélgetéseknél 1-2 milliárd forintra tették. Ez a gazdálkodó szervezetek által generált beszédcélú távközlési kiadások 4-5 százalékát, viszont a nemzetközi beszédforgalomnak már 35-40 százalékát adja.

Tudnunk kell persze, hogy a VoIP-szolgáltatások nemcsak alternatívát jelentettek, hanem egyben költséghatékony megoldást hoztak a nemzetközi távhívások piacán. És egyelőre az alacsonyabb költség jelent előnyt a hazai piacon. Az új, alternatív cégek már arról beszélnek, hogy az árverseny helyett – a Matáv jelenlegi pozicionálása miatt – még mindig kénytelenek lesznek a minőségi szolgáltatásokkal nagyobb iramot diktálni, vagy hamarosan egy jó részük lehúzhatja a rolót.

A mintegy 100 milliárd forintra becsült vezetékes távközlési kiadások közel kétharmadát a központi régióba tartozó vállalkozások adják. Ez természetesen nemcsak a fővárosban koncentrálódott cégek számából fakad. Az itt lévő 10 fő feletti szervezetek ugyanis szignifikánsan többet költenek vezetékes távközlésre, átlagosan közel 400 ezer forintot havonta. Az internetalapú telefonálásban pedig még nagyobb a súlyuk: a 2000. év végi HíF-adatok alapján a VoIP-költések 80 százalékát a budapesti ügyfelek adták. A szakemberek az előzetes adatokból úgy számolták, hogy 2001-ben mintegy 40 százalékkal bővült a nemzetközi VoIP-szolgáltatások ügyfélbázisa. A 10 fő feletti vállalati területen (31,6 ezer cég) 3100-ról 4300-ra nőhet az üzleti ügyfelek száma.

A kialakult percdíjakról ad némi fogalmat az alábbi összeállításunk. Ebben a nemzetközi vezetékes és IP-alapú díjakat hasonlítottuk össze a Matáv, illetve az egyik alternatív távközlési cég árait alapul véve (nagyjából hasonlóak mindenütt az IP-díjak).

Az alternatív szolgáltatók tevékenysége nyomán – szemben az előzetes reményekkel – csak a nemzetközi díjak csökkennek. A liberalizáció kiterjedésével a helyi, illetve a helyközi tarifáknál nem várható érdemi csökkenés, ám a nemzetközi díjak átlagosan 20 százalékkal mérséklődhetnek. Sőt, a helyi beszélgetési tarifáknál és havi előfizetési díjaknál akár növekedésre is számítani kell. Ennek magyarázata részben az, hogy a Matávnak érthető módon nem célja az árverseny fokozása, sőt arra törekszik, hogy maximalizálja a meglévő infrastruktúrájával elérhető bevételeit.

A hírközlési törvény úgynevezett számhordozhatósági szabálya okozhatja a későbbiekben a Matáv legnagyobb veszteségét. Ugyanis az az előfizető, aki megtarthatja üzleti szempontból bejáratott telefonszámát, könnyebben változtat szolgáltatót. Ez a szabályozás 2003. január elsejével lép majd életbe.

Egyelőre viszont ott tartunk, hogy az internetszolgáltatók után az alternatív távközlési szolgáltatók is egységesen lépnek fel a távközlési liberalizáció érdekében, amit szerintük elsősorban a Matáv törvényes, de nemtelen eszközökkel akadályoz. Az alternatívok szerint a magyar távközlési piac fejlődését a következő évekre alapvetően meghatározó referencia-összekapcsolási ajánlatok (RIO-k) olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek elfogadása esetén megszűnik a verseny, az árak viszont a jelenlegi európai átlaghoz képest kirívóan magas szinten maradnak.

"A harcmezőn ellenfelek vagyunk, de a liberalizációs célokat tekintve nagyon egyetértünk" – nyilatkozta Törő Csaba, a PanTel vezérigazgatója, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) elnöke. Az önálló szakmai érdekvédelmi és érdek-képviseleti társadalmi szervezetet azért hozta létre tíz alternatív távközlési cég – az Antenna Hungária, a BankNet, a BT Magyarország, az eTel, az Euroweb Hungary, a GTS-Datanet, a HungaroDigitel, a Novacom, a PanTel és a UPC Magyarország -, hogy hatékonyabban képviselhessék és érvényesíthessék távközlési szolgáltatásaik nyújtásával kapcsolatos érdekeiket.

Kemény csaták előtt

Bár a különböző szolgáltatókhoz tartozó hálózatok összekapcsolási díjában ez idáig nincs megegyezés, számos távközlési cég nyújtotta be igényét saját összekapcsolási előválasztó számra.

1. V-Com Távközlési Rt.: 1555

2. V-fon Távközlési Rt.: 1553

3. PanTel Távközlési Rt.: 1588

4. eTel Magyarország Távközlési Kft.: 1522

5. Matáv RT.: 1515

6. Novacom Távközlési Kft.: 1599

7. GTS Datanet Távközlési Kft.: 1514

Az előválasztó segítségével a mostani helyett egy másik szolgáltatót – mondjuk a Matáv Rt. helyett a GTS-t – választva, annak a hálózatán bonyolíthatjuk le telefonjainkat. Ehhez persze előbb szerződni kell a kiválasztott szolgáltatóval, majd a kapott személyi (PIN) kódot azonosítóként használva léphetünk be a rendszerükbe. A dolog ma még elvi jelentőségű, ugyanis az el nem fogadott összekapcsolási díjak miatt az alternatívok lényegesen drágább percdíjakat kénytelenek számlázni, mint a Matáv, a cég által kidolgozott tarifák miatt. A Matáv által alkalmazott kiskereskedelmi árak tehát alacsonyabbak, mint azok a nagykerárak, amelyeket a társszolgáltatóknak felszámítana az összekapcsolásért.