Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkabér kifizetésének esedékessége szabadság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkabért – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy afelek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10.napjáig kell kifizetni [Mt. 155. § (3) bek.]. A tárgyhónapot követő hónap 10.napját megelőző bérfizetési időpontot állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkabér-kifizetés időpontja

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...váratlan betegség miatt keresőképtelen állománybakerült, esetleg egy órát elkésett stb., ezeket a körülményeket az előreelkészített bérszámfejtés nem vehette figyelembe. A munkabér kifizetése csakakkor szabályos, ha az elszámolási időszakban felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. eltérő szabályokat állapít meg arra az esetre, ha amunkavállaló iskolai rendszerű képzésben (pl. főiskola, egyetem) vesz részt,valamint akkor, ha nem iskolai rendszerű képzésben, például tanfolyamon folytattanulmányokat. Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
3
4