Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. február 23-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 255
[…] munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban – a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és – rendelkezik az életkorára előírt szolgálati idővel, továbbá – az egészségkárosodás következtében nem folytat az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenységet, vagy – az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint – sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Az idézett rendelkezés alapján a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállaló Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme [vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. A maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. február 23-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 255
[…] munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban – a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és – rendelkezik az életkorára előírt szolgálati idővel, továbbá – az egészségkárosodás következtében nem folytat az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenységet, vagy – az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint – sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Az idézett rendelkezés alapján a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállaló Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme [vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. A maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
