47 talált cikk a tanulmányi szerződés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Társaságunk tanulmányi szerződést kötött egyik munkatársunkkal kétéves tanfolyamra, ami után bizonyos ideig nem mondhat fel a munkavállaló. Ez utóbbi kötelezettségét azonban megszegte, és a letöltendő idő felénél távozott. A szerződés azt is tartalmazza, hogy ha a munkavállaló megszünteti a jogviszonyát, akkor köteles időarányosan megtéríteni a képzés költségeit. A képzés költségei között szerepel a képzési napokra járó díjazás (távolléti díj) is. A képzés okán kifizetett bért a visszakövetelésnél bruttó bérrel kell számolni? Véleményem szerint, mivel ez egy kártérítés, a bruttó bért kell kiszámolni, és azt lehet visszakövetelni.

Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek a tanulmányi szerződésben, a képzés miatti munkavégzés alóli mentesülés tartama nem vehető figyelembe a munkaidőkeret óráinak számításánál, mint teljesített munkaidő? Azaz a képzés tartama nem csökkenti az adott munkaidőkeretben beosztható órák számát (teljesítendő munkaidőt)?

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?

Kérdés: Egy munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, azonban a képzés időtartama alatt várandós lett. A képzéshez tartozó kötelező gyakorlatot így már – orvosi tilalom okán, mivel várandós személy nem dolgozhat a gyakorlathoz tartozó munkakörülmények között – nem tudja teljesíteni, azaz a tanulmányi szerződésben előírt idő alatt a vállalt végzettséget nem fogja megszerezni. Ez tekinthető szerződésszegésnek?

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó – aki a tanulmányi szerződéssel érintett – munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben – késve – megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?

Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?

Kérdés: Előző évi (szeptemberi) tanulmányi szerződést követően, januári sikeres vizsgán túl, egyik munkatársam februárban beadta a felmondását. Egyéves tanulmányi szerződést írt alá, így az még nem járt le. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Jogos, ha az időarányos részt szeretné visszafizettetni az alkalmazottal, illetve a munkaidő-kedvezményt?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó kórház orvosa második szakvizsgája megtételére köt tanulmányi szerződést. A kórház a tanulmányi szerződésben a képzésen, vizsgákon és gyakorlaton való részvételhez szükséges időre a közalkalmazottat mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és erre az időre távolléti díjat fizet. Viszont a munkáltató a kötelezően ledolgozandó időt a szakképesítés megszerzését követő három évben határozza meg. Amennyiben a közalkalmazott orvos nem teljesíti a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, a kórház visszakövetelheti-e a távolléti díj egész, vagy amennyiben kevesebb idő van hátra, időarányos részét?