Keresés eredménye

35 találat a megadott távolléti díj számítása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása
Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell alapbérként beszámítani, a teljesítményben megállapított alapbérrészt pedig a teljesítménybérnél kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.]. (Részlet a válaszból!) A jelen esetben duplikációhoz vezetne, ha a munkáltató a távollét idején érvényes, időbérben meghatározott alapbér mellé figyelembe venné a megelőző hat hónapban kifizetett, a kifizetés idején szintén alapbérként meghatározott teljesítménybért is. (Részlet a válaszból!) Ezzel lényegében kétszer számítaná be ugyanazt a munkabérelemet a távolléti díjba. (Részlet a válaszból!) Ez a szabályozás céljával és a fent idézett szabállyal is ellentétes lenne. (Részlet a válaszból!) Ezért álláspontunk szerint a kérdéses
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2741
2. találat: Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál
Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
szabályozza, vagyis az is figyelembe veendő a távolléti díj számításakor. (Részlet a válaszból!) Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (illetmény) és pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (ún. irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék (illetménypótlék) figyelembevételével
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2648
3. találat: Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során
A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
egyértelműen rögzíti, hogy mely juttatásokat kell figyelembe venni a távolléti díj számításához. (Részlet a válaszból!) Tehát a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. §-a szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre; azokat pedig, melyek folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) Figyelemmel arra, hogy a vezetői pótlék a közalkalmazottat a jogviszonya során a megbízást követően folyamatosan megilleti, a vezetői pótlékra is az Mt. alapbérre vonatkozó rendelkezései
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2462
4. találat: Részmunkaidő kikötése és szabadságra való jogosultság
GYED-en lévő anyuka, aki munkaszerződése alapján napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott nálunk, a GYED letelte után újra munkába áll. Közös megegyezés alapján a napi munkaideje 6 óra lesz. A szülési szabadságra és a GYED első fél évére járó szabadságot kiadjuk neki, kérdés, hogy arányosítanunk kell-e a szabadságot a 8-6 óra miatt? Vagyis több napra mehet-e el amiatt, hogy 6 órás napjai vannak, a felhalmozott szabadsága viszont napi 8 órás munkaviszonyban keletkezett?
munkanapokban megállapított szabadság akkor válik esedékessé, amikor azt ki kell adni - fizetés nélküli szabadság esetén akkor, amikor a munkavállaló személyét érintő akadály elhárult, azaz a fizetés nélküli szabadság véget ért [Mt. 123. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ha az esedékessé válást megelőzően, vagy azzal egy időben a jövőre nézve a felek a munkaidőt módosították, akkor mindössze annyi történik, hogy ettől kezdve az egy munkanapra eső munkaidő mértéke csökkent. (Részlet a válaszból!) Mindezzel
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2317
5. találat: Fizetett szabadság - "karcsúsított" távolléti díjjal
Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
korrigálja, nem növeli. (Részlet a válaszból!) A jutalék fogalmát az Mt. nem ismeri, de a bírói gyakorlat alapján egyfajta teljesítménybérként kell kezelni. (Részlet a válaszból!) A munkabér meghatározása során teljesítménybérként azonban csak akkor kezelhető, ha a jutalék a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.], azaz ha a jutalék nem függ a munkavállalón kívül más teljesítményétől. (Részlet a válaszból!) A kérdés szerinti esetben megfelel az Mt. szabályainak a munkáltató távollétidíj-számítása, mivel a jutalékot a munkavállaló az alapbérén felül kapja. (Részlet a válaszból!) Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a magyar szabályozás
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2257
6. találat: Végkielégítés összege mozgó bér esetén
Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?
a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontját kell figyelembe venni [Mt. 148. § (2) bek. ba) alpont]. (Részlet a válaszból!) Kérdése alapján mozgó bére teljesítménybérnek tekintendő. (Részlet a válaszból!) Ha a munkavállaló időbérben és teljesítménybérben is részesül, utóbbi összege nem feltétlenül számítandó be a távolléti díj összegébe. (Részlet a válaszból!) Kérdése alapján pedig biztos, hogy az alapbér mellett a teljesítményalapú mozgó bér nem számítandó be a távolléti díjba. (Részlet a válaszból!) Az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (Részlet a válaszból!) A törvényszövegben hivatkozott 137. § (3) bekezdés pedig
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2236
7. találat: Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén
Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
irány­adó időszak 6 hónapját. (Részlet a válaszból!) A törvény az irányadó időszak meghatározása során nem a naptári hónap kifejezést használja, ezért az időtartamokra vonatkozó általános szabályokat (Mt. 26. §) kell alkalmazni. (Részlet a válaszból!) Bár véleményünk szerint ez az előírás meglehetősen problematikus, és feltehetően jogalkotói pontatlanság eredménye, a törvényszöveg szigorú értelmezése alapján nem felel meg az Mt. előírásának az, ha a munkáltató ilyen esetben a felmondás közlését megelőző 6 naptári hónap adatai alapján számol távolléti díjat. (Részlet a válaszból!) A távolléti díj meghatározásánál először az egy órára járó távolléti díjat kell meghatározni. (Részlet a válaszból!) Ennek során az adott hónapban érvényes általános
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2198
8. találat: Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor
Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
[Mt. 151. § (4) bek.]. (Részlet a válaszból!) Mivel a munkavállaló részére szabadság idejére távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont], amelyben a pótlékátalányt már figyelembe kellett venni, ezért a szabadság idejére azt nem kell külön számfejteni, az időarányosan, a szabadsággal nem érintett időre illeti meg az adott hónapban. (Részlet a válaszból!) Az időarányos részt az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkaórák alapján kell kiszámítani [Mt. 136. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) A készenlét kezdő és befejező időpontját naprakészen nyilván kell tartani
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2197
9. találat: Szabadság pénzbeli megváltása - távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén
2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ezen számítás alapján a négy szabadságnapra valóban 11 000 Ft illetné meg a munkavállalót (55 000 Ft / 20 munkanap x 4 szabadságnap). (Részlet a válaszból!) Mivel azonban esetünkben a munkavállaló teljesítménybérben és nem időbérben részesül, a fenti számítási mód nem alkalmazható. (Részlet a válaszból!) Teljesítménybérben részesülő munkavállalók részére ugyanis az Mt. eltérő számítási módot határoz meg, mely szerint a távolléti díjat az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra, mint az ún. irányadó időszakra kifizetett teljesítménybér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. b) pont ba) pont]. (Részlet a válaszból!) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2177
10. találat: Szabadságelszámolás - tárgyévet követő januári kiadás esetén
Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. (Részlet a válaszból!) A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. (Részlet a válaszból!) A szabadság egy részének átvitele a tárgyévet követő évre nem érinti a munkabér elszámolására vonatkozó szabályokat, a szabadságot csak a kiadása szempontjából kell a tárgyévben kiadottnak tekinteni,
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2164
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 35 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés