83 cikk rendezése:
21. cikk / 83 Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben
Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.
22. cikk / 83 Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
23. cikk / 83 Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása
Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
24. cikk / 83 Kollektív szerződések sorsa beolvadás esetén
Kérdés: Az "A" társaság beolvad a "B" társaságba. Mind a két társaságnál van hatályos kollektív szerződés. Jól értjük, hogy a beolvadást követően az "A" társaság kollektív szerződése nem alkalmazandó, hanem valamennyi munkavállalóra a "B" társaság kollektív szerződése lesz alkalmazandó az Mt. 282. §-ának (2) bekezdése alapján?
25. cikk / 83 Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor
Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
26. cikk / 83 Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
27. cikk / 83 Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért
Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
28. cikk / 83 Kollektív szerződés köztulajdonban álló munkáltatónál
Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?
29. cikk / 83 Versenytilalmi megállapodás és kollektív szerződés
Kérdés: A kollektív szerződésben lehet-e jogszerűen olyan megállapodást kötni, hogy a munkáltatónál meghatározott munkakört betöltő munkavállalókra automatikusan – külön egyéni megállapodás nélkül is – versenytilalmi rendelkezések vonatkoznak, azaz a munkavállaló versenytilalmi megállapodás hatálya alatt áll pusztán a kollektív szerződés rendelkezése alapján? Ha igen, akkor a kollektív szerződés a versenytilalmi megállapodás tartalmát szabályozhatja-e az Mt. 228. §-ától eltérően?
30. cikk / 83 Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben
Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?