14 talált cikk a jogutódlás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.

Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?

Kérdés: Sajnálatos módon egyik munkavállalónk nemrég váratlanul elhunyt. A jogszabályoknak megfelelően szerettük volna kiadni a munkaviszony megszűnésekor őt, illetve már az örökösét megillető járandóságokat, azonban megtudtuk, hogy az elhunyt munkavállaló végrendeletét meg akarják támadni, ezért álláspontunk szerint vitás az örökös személye. Cégünk azonban nem akar további késedelembe esni. Hogyan járunk el jogszerűen, ha nem tudjuk, hogy ki lesz végül az örökös?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?

Kérdés: Munkavállalóink egy része 2009 novemberében továbbképzésen vett részt az egyik jogelőd cégünknél. A sikeres részvétel igazolását több munkavállaló esetében csak a 2010. január 1-jén végbement jogutódlást követően kaptuk kézhez. A továbbképzés sikeres elvégzéséért a jogelőd cég többletjuttatásban állapodott meg a munkavállalókkal, amelynek kifizetésére 2010 első félévében kell sort keríteni. Önök szerint melyik munkáltatónak kell kifizetnie a többletjuttatást: a jogelőd cégnek vagy nekünk?