Óvodapedagógus fizetési kategóriája

Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...töltött idők, feltéve, hogy ezalatt a közalkalmazott már rendelkezett jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,-költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a fizikai munkakörök közé tartozik, betöltője "A" fizetési osztályba sorolható. Azaz e munkakör ellátásához alapfokú iskolai végzettség szükséges a Kjt. 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A rendelet 2. melléklete szerint akkor is ez az irányadó, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség – a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] ...idő alatt köteles teljesíteni [Kttv. 122. § (2) bek.].1. A kérdés helyes értelmezése alapján az érintett, eredetileg középfokú végzettségű köztisztviselő alapvizsga-kötelezettségének teljesítésére rendelkezésre álló kétéves határidőből 2021. január 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése

Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
Részlet a válaszából: […] ...az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a Kttv. 119. §-ában foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 119. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...másfelől az átirányítás abban az esetben rendelhető el, ha a másik munkakörbe tartozó feladatellátása megfelel a köztisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.Ez utóbbi feltétel fennállásához vizsgálandó: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Szakmunkástanulói jogviszony nem számít bele a szolgálati időbe

Kérdés: A szolgálati viszonyba beszámításra kellene kerülnie a szakmunkástanuló-éveknek, de ezt mivel lehet dokumentálni? (Korábban munkakönyv volt, de természetesen ebben sem szerepel.) Szeretnék kérni valamilyen jogszabályi hivatkozást, a dolgozó így hamarabb érné el a jubileumi jogosultság idejét.
Részlet a válaszából: […] ...kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének a napjától számított időt, igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a kinevezésig a szakirányú végzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött időt, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 228. §-a alapján a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően kell besorolni. A köztisztviselők besorolásakor eltérő rendelkezés hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Pedagógus besorolása – az alsó középfokú részszakképesítés elismerése

Kérdés: A közszolgálati tisztviselők képesítési elő­írásairól szóló 29/2012. Korm. rendelet több pontjában is a képesítettség egyik feltételeként a középfokú számítástechnikai szakképesítést nevezi meg a jogszabály. A 150/2012. Korm. rendelet 1. sz. melléklete "2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez" részében 31 és 53 közötti szintek (alsó középfokú részszakképesítéstől felső középfokú szakképesítés ráépülésig) kerültek meghatározásra. A 31-es szintű (alsó középfokú részszakképesítés), például számítógépes adatrögzítő végzettség elfogadható-e a kormányrendelet szerinti számítástechnikai szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok a szakképesítés szintjeinek minden jogszabályban egységesen alkalmazható fogalmát nem határozzák meg. A 150/2012. Korm. rendelet értelmező rendelkezései négy szakképesítési szintet különböztetnek meg: alapfokú, középfokú, emelt és felsőfokú. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.