10 talált cikk a besorolás , adó , költségvetési szerv , végzettség kifejezésre

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott bölcsődei dajka a végzettségét tekintve jelenleg C fizetési osztályba van sorolva. Végzettsége: kereskedelmi és idegenforgalmi szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány, amelyben szerepel egy kereskedelmi áruforgalmi és gazdálkodási szakképesítés is. Ezt a két végzettséget egyszerre szerezte meg 1992-ben. A bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem állapít meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, így a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni a dolgozót. Álláspontunk szerint, mivel a két végzettséget egyszerre szerezte meg (egy bizonyítványban szerepel az érettségi és a szakképesítés), a szakképesítése nem lehet magasabb, mint az érettségi, ezért csak az érettségi alapján soroltuk be. Helyesen jártunk-e el a besorolásnál, vagy a végzettsége alapján jogosult lenne a D fizetési osztályra?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?

Kérdés: Az 1992. július 1. előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításába? Az ezen időpont előtt állami vállalatoknál eltöltött jogviszonyokat figyelembe kell-e venni? Ha igen, akkor hol található a korábbi állami vállalatok jegyzéke?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Melyik kategóriába kell iskolánk leendő gazdasági vezetőjét besorolni? Rendelkezik főiskolán szerzett tanári, számviteli ügyintézői végzettséggel, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel.

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény értelmében a közalkalmazottak esetében az "A" fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozó garantált illetmény összege 69 000 Ft. Helyesen gondoljuk, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy részének az illetménye jogszerűen kevesebb lehet a hatályos minimálbérnél?

Kérdés: Közalkalmazottunk ugyan 1978 augusztusa óta rendelkezik munkaviszonnyal, azonban csak 1991 szeptembere óta dolgozik Magyarországon a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben. Ezt megelőzően külföldön állt munkaviszonyban. Kérdésünk, hogy a közalkalmazott mely időponttól kezdődően jogosult jubileumi jutalomra, és hogyan kell megállapítani a fizetési fokozatát? A külföldi munkaviszonyt beszámíthatjuk-e?