13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...közvetett hátrányos megkülönböztetés), amikor egy látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem a próbaidő ténye, sem az egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazás nem minősül védett tulajdonságnak, és az ún. egyéb helyzetre való hivatkozás sem alapozza meg véleményünk szerint a negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik a kölcsönvevőnél [Ebktv. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...jár, nem kizárt, hogy az Önre irányadó alapbér meghatározása adott esetben sérti ez egyenlő bánásmód követelményét (pl. valamely védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg). Ez utóbbira azonban a kérdésben vázolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés elmaradásának oka az, hogy az érintett olyan védett tulajdonsággal rendelkezik (pl. életkor), amilyennel a béremeléssel érintett személyek nem, akkor megvalósulhat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Cafeteria megvonása keresőképtelenség miatt

Kérdés: A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli és természetbeni juttatás [Mt. 12. § (1)-(2) bek.], így a cafeteria is.Az egyenlő bánásmód megsértése során az érintettet védett tulajdonsága miatt éri hátrány, ezért különböztetik meg. A védett tulajdonság egy, a személyiséggel összefüggő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...bánásmód megsértése csak akkor merülhet fel, ha a munkavállalók összehasonlítható helyzetben vannak, és közöttük kizárólag egy védett tulajdonság (pl. nem, életkor, nemzetiség stb.) okán tesz különbséget a munkáltató. A cafeteriajuttatással kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Cafeteriajuttatás – munkakörönként eltérő feltételek

Kérdés: A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...felelnie.Az egyenlő bánásmód megsértésére – egyéb feltételek fennállása mellett is – csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállalót védett tulajdonság miatt éri hátrány; az egyéb hátrányokozással kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...felelnie. Az egyenlő bánásmód megsértésére – egyéb feltételek fennállása mellett is – csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállalót védett tulajdonság miatt éri hátrány; az egyéb hátrányokozással kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
2