Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen

Kérdés:

Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Részlet a válaszából: […] ...vagy az egyenlő bánásmód megsértését valósítja meg [Mt. 285. § (3) bek.]. A munkáltatói döntések a munkaviszonyban munkáltatói utasításnak minősülnek, amelyeket kötelező végrehajtani – azok megtagadására csak kivételes esetben van mód [Mt. 54. §]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Jelenléti ív munkáltatói jóváhagyása

Kérdés:

A jelenléti ívet ki jogosult leigazolni? Ha a vezérigazgató ezt a jogkört szeretné átruházni a csoportvezetőkre, megteheti-e, és ha igen, hogyan?

Részlet a válaszából: […] ...szóló rendelkezést érdemes írásba foglalni (pl. a szervezeti és működési szabályzatba, társasági szerződésbe, de lehet egy eseti utasítás is). Fontos, hogy a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Formaruha és a költségviselés

Kérdés: Cégünknél formaruhát kell viselni a munkavállalóknak. Belső szabályzat alapján meghatározásra került, hogy a formaruhát csak munkahelyen és munkaidőben lehet viselni, és tisztítása a munkavállaló feladata a megadott utasítások alapján (van olyan, amit csak vegytisztítással lehet tisztítani). A munkavállalók szerint a munkáltatónak a munkavállalók számára minden, a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költséget meg kell térítenie, tehát a tisztítás költségét is. Jogos a követelésük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A munkavállalók érvelése alapvetően helyt­álló, ugyanakkor az Mt. idézett rendelkezése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet 8 órában elvégezni. Ki kell emelni, hogy a rendkívüli munkaidő minősítése független attól, hogy arra a munkáltató kifejezett utasítása alapján kerül-e sor, vagy nem. Ha nem vitatottan a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Megőrzési felelősség személyszállításban

Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató, amennyiben a munkavállaló olyan harmadik személyt engedett a gépjárműbe beszállni, aki – munkáltatói szabályzat vagy utasítás rendelkezései szerint – nem lett volna jogosult az utazásra, például az egészségi állapota miatt.(Kéziratzárás: 2020. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, aki további, munkavállalóként történő foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A felelősség feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszából: […] ...nem része a munkakörének. Ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §). Ennek lényege az, hogy a munkáltató egyoldalú utasítással kötelezi a munkavállalót a szerződés (kinevezés) szerinti munkakörtől eltérő feladatra, amely évente nem haladhatja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Azonnali hatályú felmondás indokolása – hivatkozás a jogszabályhelyre

Kérdés: A munkavállalónk pénzügyi ügyintéző munkakörben dolgozik. Az informatikai rendszerünkből egyértelműen kitűnik, hogy három alkalommal egyenként 30-40 ezer forintot jogalap nélkül átutalt a munkáltató fizetési számlájáról saját magának, majd ezt később, rendszerint néhány hét múlva vissza is utalta. Összességében ugyan nem érte kár a munkáltatót, ugyanakkor kétséget kizáróan megingott benne a bizalma. Úgy döntöttünk, azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyát, mivel a munkáltató számláján lévő pénzzel – ha időlegesen is, de – sajátjaként rendelkezett. Az azonnali hatályú felmondásra irányadó, tudomásszerzéstől számított 15 napos, az utolsó cselekmény elkövetésétől számított egyéves határidő még nem járt le. Az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontjára hivatkozzunk, hogy jogszerű legyen a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken felül minden bizonnyal létezik a munkáltatónál olyan szabályzat, belső normatív vagy egyedi utasítás is, amelyek valamelyikébe ütközött a kérdésben leírt magatartás.A tényállásban írottak alapján nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Céges gépjármű használatával kapcsolatos adatközlés

Kérdés: Céges autóinkat bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottaink korlátlanul használhatják. Ezt a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben is rögzítjük, arról azonban, hogy éppen kinél van egy gépjármű, külön nyilvántartást eddig nem vezettünk. Nemrégiben az egyik gépjármű után közlekedési bírsággal sújtották cégünket, ám egyik munkavállalónk sem vállalta magára a kifizetést. Ebből okulva, szeretnénk úgy módosítani a munkaszerződéseket, hogy a munkavállalók kötelesek legyenek lejelenteni, pontosan ki és mikor használja a járműveket. Megtehetjük-e ezt, illetve mit javasolnak, milyen módon célszerű ezt végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...illetve adatszolgáltatási kötelezettséget. Ilyen munkáltatói szabályzat kidolgozása hiányában az is járható út, hogy a munkáltató az utasítási jogából eredően kötelezi a munkavállalót a jelzett adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.
1
2
3