3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Tanulmányi szerződés és a tanulmányi célú távollétek ledolgoztatása
Kérdés: Egy levelező tagozaton főiskolát végző dolgozónk – akinek tanulmányi szerződése szerint le kell dolgoznia a távol töltött időt – vitatja, hogy a munkáltató ledolgoztathatja a tanulmányi távolléteket. A Kttv. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: "A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben." Dolgozónk szerint az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy annak a közszolgálati tisztviselőnek, akinek tanulmányi szerződése van, nem lehet előírni a tanulmányi célú mentesítés időtartamának ledolgozását.
2. cikk / 3 Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege
Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
3. cikk / 3 Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
