22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése
Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
2. cikk / 22 13. havi munkabér – a jogosultság feltételei
Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
3. cikk / 22 Elutasított pályázat – a jogorvoslat lehetősége
Kérdés: Pályázatot adtam be egy állami szerv által közzétett álláshirdetésre. Amikor érdeklődtem a cégnél, azt a választ kaptam, hogy a pályázatomat elutasították. Többször kértem, hogy indokolják meg a döntést egy személyes találkozón, de választ nem kaptam, noha véleményem szerint a pályázati feltételeknek megfelelek. Az állást azóta sem töltötték be, a pályázat fenn van a honlapjukon. Ha van legalább egy olyan pályázat, amely megfelel a kiírt feltételeknek, köteles a munkáltató az állást odaítélni? Megteheti egy állami szerv, hogy indoklás nélkül utasít el egy pályázatot, miközben nem hirdet nyertest, az állás továbbra is betöltetlen? Tehetek-e bármit az állás elnyeréséért?
4. cikk / 22 Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
5. cikk / 22 Szabadság másodállásban
Kérdés: Van egy bejelentett főállásom (heti 40 óra), de egy másik cégbe is be vagyok jelentve heti négy órában (egy cégcsoport). Ha a főállású munkahelyemről elmegyek akár egy nap szabadságra, akkor ugyanazt a napot ki kell vennem a heti négy órában bejelentett munkahelyemről is? Mennyi pluszszabadság jár a heti négyórás bejelentett munkám után?
6. cikk / 22 Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
7. cikk / 22 Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
8. cikk / 22 Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak
Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
9. cikk / 22 Cafeteria megvonása keresőképtelenség miatt
Kérdés: A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?
10. cikk / 22 Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"
Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?