38 cikk rendezése:
31. cikk / 38 Károkozás – túlzott benzinfogyasztással
Kérdés: Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?
32. cikk / 38 Károkozás munkavállalói elismerése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?
33. cikk / 38 Munkaruha – mit kell fizetni, ha elvész vagy tönkremegy
Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?
34. cikk / 38 Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor
Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
35. cikk / 38 Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés
Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
36. cikk / 38 Kollektív kárfelelősség
Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
37. cikk / 38 Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően
Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
38. cikk / 38 Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
