Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (3)bekezdés]. Másrészt rövidebb teljes munkaidőt is kiköthetnek [Mt. 117/B. § (2)bekezdés], harmadrészt pedig részmunkaidős munkavégzést is előírhatnak.Bármelyik munkaidőmérték mellett is döntenek, mindegyik esetében előremeghatározott, konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozószabályokhoz. A megemelt munkaidőmértékkel foglalkoztatottakra is irányadókpéldául a munkaidő-beosztási szabályok, a napi munkavégzés nem haladhatja meg a12 órát, ügyelet esetén a 24 órát (lásd az Mt. 119. §-át). A heti 44 órásmunkaidőmérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Telefonköltség levonása a munkavállalóktól

Kérdés: A munkáltatónk bevezetett egy mobiltelefonos limitrendszert, amely alapján – költséghatékonysági célból – a 10 000 Ft-ot meghaladó havi számlaösszeget levonja az érintett munkavállalók fizetéséből. Kérdésem, ezt megteheti-e? A magáncélú telefonhasználat egyébként tiltott.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni,kötelezettségeit teljesíteni tudja, továbbá a munkavállaló számára amunkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni [Mt. 102. § (1),(3) bek.]. A munkavállaló a munkaviszonyából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Fogászati kezelés – kötelező orvosi vizsgálatnak minősül?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 107. § d) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve aterhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára. Az Mt. 151.§ (2) bekezdésének c) pontja alapján erre az időtartamra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed:– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre,valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésbenelőírt rendelkezések,– a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama naptári évenként nemhaladhatja meg a száztíz munkanapot, azzal, hogy egyes típusonként legfeljebbévi negyvennégy munkanapnyi munkavégzést lehet elrendelni. Lényeges, hogykollektív szerződés mindkét felső határt korlátlanul felemelheti [Mt. 83/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a kollektív szerződéshatározza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően isnyújthat támogatást. A jutalom viszont a munkavégzés egyfajta ellenértéke, ésmint ilyen, a tágan vett munkabér fogalmába tartozik. Az Mt. 154. § szerint amunkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés mértékét abban a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
3
4