Kártérítési igényről lemondás

Kérdés: Egy munkavállalónk – feltehetően valótlan tartalmú számlák benyújtásával – a társaságunknak kárt okozott. Mivel nem jelentős összegről volt szó, nem akartuk nagyon feszegetni az ügyet, nem is vizsgáltuk részletesen, hogy valóban milyen körülmények között zajlott az egész ügy. Inkább megállapodtunk a munkavállalóval, hogy közös megegyezéssel elválnak útjaink, és a kárösszeg felét megtéríti; cserébe mi lemondunk a kárigény másik feléről. Ezt követően viszont egy belső audit során nagyobb összegű károkat fedeztek fel, és rendőrségi feljelentést is tettünk. Ennek eredményeként kiderült, hogy a volt munkavállalónk több millió forint összegben hozott hamis számlákat. Immár meg akarjuk téríttetni vele a teljes összeget, de arra hivatkozik, hogy lemondtunk a kárigény megtérítéséről, ezért nem hajlandó semmit sem kifizetni. Van lehetőségünk a munkavállaló kötelezésére?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Amunkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint azokozati összefüggést ugyanakkor a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...a határ­idő mindaddig nemkezdődik el, amíg ez az állapot fennáll (BH 2005. 405). Ennek egyik példája azÖn által leírt eset is, amikor a munkavállaló huzamosabb ideig igazolatlanulvan távol a munkahelyétől. Ilyenkor a szubjektív határidőt nem akötelezettségszegés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
2