Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

10 cikk rendezése:

1. cikk / 10 Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása

Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Sajnos több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Belső szabályzat alapján maximálhatja-e a munkáltató a napi bejárási támogatást, például napi legfeljebb 2000 Ft összegben? Belső szabályzat alapján mondhatja-e a munkáltató, hogy a háztól a munkahelyig legrövidebb távolságra fizeti a költségtérítést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

2. cikk / 10 Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása

Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

3. cikk / 10 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

4. cikk / 10 Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál

Kérdés:

Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

5. cikk / 10 Munkába járás költségtérítése autóval és busszal

Kérdés:

Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

6. cikk / 10 Munkába járás költségtérítése nem saját gépjármű esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

7. cikk / 10 Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak

Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

8. cikk / 10 Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

9. cikk / 10 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

10. cikk / 10 Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?