Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől – számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságelszámolás – tárgyévet követő januári kiadás esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 124. § (1), (4) bek.].A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidőkeret az az időszak, amelyen belül a munkáltatónak anélkül lehet egyenlőtlenül beosztania a munkaidőt, hogy emiatt rendkívüli munkavégzésért járó pótlék vagy állásidőre járó díjazás címén többletmunkabért kellene fizetnie. Vagy legalábbis ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő óraszám alapján kell elszámolni.Ez a következő szabályokkal támasztható alá. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Ha a munkaszerződés-módosítás a szabadság kiadásakor már megtörtént,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg, akkor amunkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodásmegkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsómunkában töltött napon – ami nem feltétlenül esik egybe a munkaviszony utolsónapjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónap 10.napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napraesik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni [Mt. 155. §(3) bekezdés]. Vagyis ha az érintett munkáltatónál munkaviszonyra vonatkozószabály, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...az egynapi átlagkereset az egy óráramegállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.) Az egy órára,illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy amunkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.