3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés
Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
2. cikk / 3 Kormánytisztviselő képzési költségei
Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
3. cikk / 3 Végkielégítés – felezés közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egy önkormányzat polgármesteri hivatalában vagyok köztisztviselő üzemmérnöki állásban, rendelkezem államigazgatási főiskolai végzettséggel is. A munkáltatóm felmentéssel meg akarja szüntetni a közszolgálati jogviszonyomat egészségügyi okokból, és ráadásul még a teljes végkielégítésemet sem kívánja kifizetni, csak a felét, arra hivatkozással, hogy felajánlott két másik helyet is, de egyiket sem fogadtam el. Az egyik útlevél-, házassági anyakönyvi, társadalmi szertartásokat szervező ügyintézői munkakör lenne, a másik műszaki, építéshatósági munkakör. Az építéshatósági munkakört egészségügyi állapotom miatt nem tudom elvállalni, a másikat pedig azért nem, mert számomra teljesen idegen terület. Tényleg csak a végkielégítésem felére vagyok-e jogosult?
