19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt
Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
12. cikk / 19 Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek
Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
13. cikk / 19 Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény
Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
14. cikk / 19 Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére
Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
15. cikk / 19 Kötbér a munkajogban
Kérdés: Kölcsönbe adott munkavállalóink rendszeresen késnek a kölcsönvevőtől, ami miatt egyes munkafolyamatokat csak később tudnak elkezdeni, és ez termeléskiesést okoz. A kölcsönvevő ezt a késést 10 000 Ft-os kötbérrel szankcionálja alkalmanként és munkavállalónként, ami elég komoly veszteséget eredményezett a múlt hónapban. Szeretnénk a felmerült kárt áthárítani a munkavállalókra olyan módon, hogy a kölcsönvevő által követelt kötbérhez hasonlóan a munkaszerződésbe is belefoglaljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igazolatlanul nem, vagy nem pontosan jelenik meg a kölcsönvevőnél, akkor kártérítésként 10 000 Ft-ot köteles fizetni nekünk. Van erre lehetőség?
16. cikk / 19 Vétkes kötelezettségszegés szankciói
Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
17. cikk / 19 Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?
Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
18. cikk / 19 Kárfelelősség – a munkáltatói szabályzat megszegéséért?
Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?
19. cikk / 19 Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
