Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...100-ra kerekítéskor 49-ig lefelé, 50-től felfelé kell kerekíteni. A nem a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében, ha a munkáltató a garantált bérminimum 107%-át állapítja meg (azaz nem differenciál, nem emel a rendelkezésre álló 110%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak 2023. szeptember 15-ig kell közölnie – még a fennálló közalkalmazotti jogviszonyban – azt a kinevezésmódosítási (munkaviszonyban munkaszerződés-módosítási) ajánlatot, amely meghatározza, hogy az érintett a 2023. július 1-jétől december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés:

2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?

Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottjai még közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. 2023. szeptember 15-ig két kötelezettség terheli a munkáltatót:– tájékoztatás a 2024. január 1-jétől esedékes változásokról,– az előzőektől függetlenül:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Gyógypedagógiai pótlék – kinek, mely összegben

Kérdés: Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra a nem állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozó fejlesztő gondozónő, aki sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását végzi nem közalkalmazotti jogviszonyban? Ha igen, milyen összegre jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A pótlék mértéke pedig 6095-12 190 Ft, 9135-18 270 Ft vagy 10 150-20 300 Ft között lehet, munkáltatói döntéstől függően.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen magas szintű végzettség vagy ilyen szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy az 1992. július 1. előtt fennállót teljes egészében, az ezt követően fennállt munkaviszonyt pedig akkor kell figyelembe vennie a munkáltatónak, ha azalatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Óvodatitkár átsorolása

Kérdés: A dolgozó 2018. szeptember 1-jétől áll közalkalmazotti jogviszonyban nálunk óvodatitkár munkakörben, besorolása jelenleg: D/7. Ezen jogviszonyát megelőzően rendelkezik 11,5 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal és 3,5 év közalkalmazotti jogviszonnyal. A dolgozó 2021. június 30-ával szerzett szlovák óvodapedagógus-diplomát, melyről a honosítási határozatot az Oktatási Hivatal 2021. október 28-án állította ki. A fentiek ismeretében mikor járunk el helyesen: ha 2021. július 1-jétől vagy 2021. november 1-jétől soroljuk át a dolgozót, illetve Gyakornoki fokozatba kell-e átsorolni a dolgozót, vagy közalkalmazotti jogviszonyait figyelembe véve Pedagógus I/3-ba?
Részlet a válaszából: […] ...(óvodapedagógus-) szakképzettség megszerzése tehát alapot ad arra, hogy az óvodatitkárt a Kjt. helyett az Nkt. alapján kelljen a munkáltatónak besorolnia. A külföldön szerzett diploma az Etv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Ekvivalencia és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz

Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-át megelőző alcím a következő: "13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok". A 31. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya esetében 2. számú mellékletének 5. pontjában határozza meg azt, hogy a takarítók az "A", "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolhatóak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Nyelvvizsga nélküli alkalmazás pedagógus munkakörben

Kérdés: A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust – az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján – gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) – ellentmondás esetén – lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga – gyakornoki időn belüli – megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?
Részlet a válaszából: […] ...hanem nevelést és oktatást közvetlenül segít ő ként szerezte az érintett. Ezért megítélésünk szerint ebben az esetben a munkáltató és a közalkalmazott nem is állapodhat meg olyan tartalmú kinevezésmódosításban, amely alapján nyelvvizsga és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.