Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...lehessen felszámolási költségként figyelembe venni e követeléseket.További korlát, hogy amennyiben a kérdésben említett jogosultságok a munkáltató felmondása miatt illetik meg a munkavállalót, akkor végkielégítés és felmondási időre járó díjazás tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Elmaradt munkabér iránti igényérvényesítés

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkáltató tehát köteles kifizetni a munkavállalóknak az elmaradt munkabért.Amennyiben azonban erre nem kerül sor, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...az el­évülésszempontjából önállónak kell tekinteni, vagyis amelyek esetében a munkavállalókülön-külön érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. Ez azt is jelenti, hogyaz igényérvényesítések egymástól függetlenek. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...létszámcsökkentésnek. Ehhez aszabályhoz több kiegészítést kell tenni. Egyfelől, a létszámokat a döntéstmegelőző féléves (ha a munkáltató ennél rövidebb ideje alakult, az alakulástóleltelt idő) átlagos statisztikai létszáma szerint kell figyelembe venni.Másfelől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Munkáltatói jogutódlás – az épület további üzemeltetése

Kérdés: Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
Részlet a válaszából: […] ...az irodaház üzemeltetését és a tevékenység átvételével az azt végzőmunkavállalókat is, a hatályos rendelkezések alapján munkáltatói jogutódláskövetkezett be. Az Mt. alapján munkáltatói jogutódlásnak minősül a jogszabályonalapuló jogutódlás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kárfelelősség távmunkát végző munkavállaló esetén

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkáltató és a munkavállaló írásbanmegállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végzőmunkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Ekkor amunkáltató a munkavégzési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 94/A. §-ában meghatározott feltételek szerintcsoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató – a döntését megelőzőféléves átlagos statisztikai létszám szerint – 20-100 fő közötti létszám eseténlegalább 10 fő, 100-300 fő közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...(4. §).A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének kiemeltszerepe van a munkaviszony megszüntetésekor. A kérdésbeli esetben a munkáltató- vélhetően azért, hogy elkerülje a határozatlan idejű munkaviszonymegszüntetése miatti kifizetések (pl. felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.