Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben eltérően hosszabb felmondási időben nem állapodtak meg [Mt. 69. § (3) bek.], vagy amennyiben a munkavállaló kollektív szerződés hatálya alatt áll, és a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – a munkaviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […]  Az üzemi megállapodás az új Mt. szerint munkaviszonyravonatkozó szabály, amely a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatosjogot vagy kötelezettséget is szabályozhatja. Ezt nevezzük az üzemimegállapodás normatív részének. Ez azonban két fontos megkötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.