Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató olyan feladat elvégzésére utasíthatja a munkavállalót (közalkalmazottat), amely beletartozik a munkaszerződés (kinevezés) szerinti munkakörbe [Mt. 45. § (1) bek.]. Nem annak van jelentősége, hogy a munkaköri leírás kifejezetten tartalmazza-e az adott feladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pótszabadság csökkenése átsorolás miatt

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló közalkalmazott magasabb képesítést szerzett, melyet figyelembe vettünk a közalkalmazotti fizetési osztályba történő besorolás szempontjából, kinevezését ennek megfelelően módosítottuk. Az új, magasabb képesítésnek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak értelmében újraszámoltuk. A fizetési fokozata – amely korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, így olyan munkaviszonyoknak az időtartama is beszámításra került, amely alatt a közalkalmazott rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel, végzettséggel – az új számítás szerint csökkent. Az átsorolt közalkalmazott sérelmezi, hogy a magasabb végzettség megszerzését és az új, magasabb fizetési osztályba sorolást követően a fizetési fokozatának csökkenésével az ehhez kapcsolódó pótszabadsága is csökkent. Helyesen jártunk-e el, vagy a közalkalmazott pótszabadsága nem lett volna csökkenthető? Eltérhet-e egyoldalúan a munkáltató a pótszabadságra vonatkozó szabályoktól a közalkalmazott javára, illetve köthető-e kollektív szerződés ilyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása valóban vezethet arra az eredményre, hogy olyan, 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időket, amelyeket az alacsonyabb fizetési fokozathoz kapcsolódóan a munkáltató jogszerűen figyelembe vehetett, a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A közalkalmazott kinevezésének, a munkáltató intézkedésének is tehát csak ezek között a keretek között van mozgástere. Tekintettel arra, hogy sem a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] ...hanem a költségvetési intézményként működő köznevelési intézmény, attól függetlenül, hogy törvény speciális szabálya alapján a kinevezési jogot nem a munkáltató vezetője (az intézményvezető), hanem a tankerületi központ igazgatója gyakorolja. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Iskolaigazgató leváltása

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
Részlet a válaszából: […] ...általános magatartási követelményekre (pl. a joggal való visszaélés tilalmára). A megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni [Kjt. 21. § (6) bek.].Ha a munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis atestnedvek, szövetek vételének és vizsgálatának a napi időtartamára vonatkozik,vagyis a hat órán felüli két órában – a kinevezése szerinti munkahelyén -általános szabály szerint ettől eltérő, de a munkakörébe tartozó munkátszükséges végeznie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.