Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...érdekének fennállása esetén. Ilyen érdeknek minősül a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy rendkívüli feladatok határidőben történő ellátása (pl. év végi teljesítési határidők miatt megnövekedett ügyfélforgalom). Az esedékesség évét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] ...A vezetői szintek a Ktjv. 20. §-a szerint az adottszerv jellegzetességétől függően 2-től 4-ig terjedhetnek. Ez a szabály nemtartalmaz határidőt a vezetői munkakör megnevezésének megállapítására, viszonta vezetői munkakör megállapítása alapvető feltétele annak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.