4 talált cikk a besorolás , adó , költségvetési szerv , felsőoktatási intézmény kifejezésre

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott bölcsődei dajka a végzettségét tekintve jelenleg C fizetési osztályba van sorolva. Végzettsége: kereskedelmi és idegenforgalmi szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány, amelyben szerepel egy kereskedelmi áruforgalmi és gazdálkodási szakképesítés is. Ezt a két végzettséget egyszerre szerezte meg 1992-ben. A bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem állapít meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, így a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni a dolgozót. Álláspontunk szerint, mivel a két végzettséget egyszerre szerezte meg (egy bizonyítványban szerepel az érettségi és a szakképesítés), a szakképesítése nem lehet magasabb, mint az érettségi, ezért csak az érettségi alapján soroltuk be. Helyesen jártunk-e el a besorolásnál, vagy a végzettsége alapján jogosult lenne a D fizetési osztályra?

Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?