Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...szükséges rögzíteni: erre vonatkozó tényállási elemek hiányában nem tudjuk megítélni, hogy a munkaviszony felmondással történt megszüntetése jogszerű volt-e vagy sem. Így csupán arra utalunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...a szakszervezet által megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő, munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Üzemi tanácsi jogkör a kollektív szerződésben

Kérdés: Kollektív szerződésünkben az egyik rendelkezés előírja, hogy a munkavállalókkal közölt, átszervezésre, mint indokra alapított felmondás előtt az üzemi tanácsnak nyilatkoznia kell arról, hogy van-e másik munkakör, ami a munkavállalónak felajánlható, és amennyiben igen, a munkáltatónak a felajánlást kötelező megtennie. Az üzemi tanács a legutóbbi ilyen helyzetben megállapította, hogy van felajánlható munkakör, és így a felmondásokat nem lehetett közölni, a munkavállalók elfogadnák a másik munkakört. Ilyen esetben mit tehet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-a alapján kollektív szerződés szabályozhatja amunkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét (ún.normatív rész), valamint a kollektív szerződést kötő felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szakszervezeti tisztviselő védelme – szervezeti működés hiányában?

Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges – egyebek mellett – a választott szakszervezetitisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendesfelmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A munkáltató atervezett intézkedését a szakszervezettel még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.