Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...kell osztani [Mt. 139. § (1) bek.]. Ebből következik, hogy a bérpótlék számítási alapja tekintetében a 174 órás osztószámtól a felek megállapodása (illetve kollektív szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Cafeteria megvonása a felmondási időre

Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria nem kötelező bérelem, alapulhat a felek megállapodásán vagy a munkáltató egyoldalú döntésén is. Akérdés szerinti esetben munkáltatói szabályzat rögzíti a juttatást. Ez valójában egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül, amelyben a munkáltató saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaközi szünet mértéke és kiadása

Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a kilenc órát meghaladja, további 25, azaz összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára ezt meghaladó, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Hozzátartozó otthoni ápolása

Kérdés: Kötelesek vagyunk-e fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállalónknak, ha az édesanyját szeretné otthon ápolni? A belső szabályzatunk szerint csak az mehet el fizetés nélküli szabadságra, aki már elhasználta az éves fizetett szabadságát.
Részlet a válaszából: […] ...többi, a törvény alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságnál sem írható elő a (rendes) szabadság kimerítése. Erre csak a felek megállapodásán alapuló fizetés nélküli szabadságnál van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Bérpótlékátalány mértékének megállapítása

Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.].A bérpótlékátalány mértékének megállapítására vonatkozóan jelenleg már nincs hatályos szabályozás, ebből eredően a felek megállapodása lesz irányadó. Érdemes lehet a korábban hatályos átmeneti szabályokat alkalmazni, amelyek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] ...117/B. § (2) bekezdéseszerint munkaviszonyra vonatkozó szabály (tehát törvény, egyéb jogszabály,illetve kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésbenfoglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Azonban a Kjt. 59. § (1)bekezdése kizárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?

Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót nemterheli állásfelajánlási vagy munkaszerződés-módosítási kötelezettség. Ilyetugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhat, mivel ez amunkavállaló részére kedvezőbb eltérés a törvényi szabályoktól [Mt. 13. § (3)bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
2