Csoportos létszámcsökkentés - létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy annál több, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szakszervezet – a képviselet és a képviselő

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Részlet a válaszából: […] ...hogy továbbra is a szakszervezet tisztségviselőjének minősül, akinek egyébként joga van a szakszervezet nevében fellépni, vagy akár egyeztetést, konzultációt kezdeményezni. A Kttv. 202. §-ának (3) bekezdése is ezt a következtetést erősíti, ugyanis kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 44. § (3) bek.].Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagyeredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehetkezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, amunkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.