13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...távol lévő munkavállalót a 13. havi fizetésből egy utólag kreált feltétellel kizárják.Megjegyezzük, hogy mindez aggályos lenne az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából is. Az is jogellenes diszkrimináció ugyanis (ún. közvetett hátrányos megkülönböztetés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)-(2) bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat, azaz jellemzően az egyenlő bánásmód megtartásának vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát [Mt. 219. § (3) bek.].A szabály az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását írja elő, azaz a kölcsönzött munkavállaló, ha egyenlő értékű munkát végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...által megjelölt mértékű béremelésre kötelezze.Megjegyzendő viszont, hogy mivel a munka díjazásával kapcsolatban is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, az egyenlő értékű munkáért pedig egyenlő bér jár, nem kizárt, hogy az Önre irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. életkor), amilyennel a béremeléssel érintett személyek nem, akkor megvalósulhat a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz az egyenlő bánásmód megsértése (Mt. 12. §, Ebktv. 8. §). A béremelés elmaradása akkor is jogsértő lehet, ha annak oka a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Cafeteria megvonása keresőképtelenség miatt

Kérdés: A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Ilyen szabály különösen az egyenlő bánásmód követelménye. A munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Cafeteriajuttatás – munkakörönként eltérő feltételek

Kérdés: A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, azzal, hogy a szabályzatnak a döntés kialakítására irány­adó szabályoknak – különösen az egyenlő bánásmód követelményének – meg kell felelnie.Az egyenlő bánásmód megsértésére – egyéb feltételek fennállása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, azzal, hogy a szabályzatnak a döntés kialakítására irányadó szabályoknak – különösen az egyenlő bánásmód követelményének – meg kell felelnie. Az egyenlő bánásmód megsértésére – egyéb feltételek fennállása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
2