Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...korábban egyoldalúan olyan gyakorlatot alakított ki, amely alapján a munkavállalókat a törvényben elő­írtnál magasabb mértékű díjazás illette meg (pl. a fizetett ünnepre is távolléti díjat számolt el, vagy egyes bérpótlékokat a távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszából: […] ...eltekint a felmondási idő letöltésétől, és mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, általános szabály szerint nem illeti meg díjazás. Díjazás csak akkor járhat számára, ha ilyenkor a felek megállapodnak ebben [Mt. 146. § (2) bek.]. Ebből következően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...(10) bekezdése szerint az egyházi köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hasonlóképpen, az Lvetv. 9. és 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...köznevelési intézmény és a magán-köznevelésiintézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Mindezen szabályokból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet vagy kollektív szerződés előírása esetén volt ez kötelező.A nyugdíjjogosultság a végkielégítést mindenkor kizárta. A nyugdíjazási jogcímek változása miatt a Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése többször módosult – például a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] ...a konzultációk idejére, vizsganapokra igazolt távollétet biztosít a munkáltató. Természetesen annak sincs akadálya, hogy e napokra díjazást (akár távolléti díjat, akár más összeget) fizessen.Mind az igazolt távollét, mind az erre az időre adott díjazás azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottatesetlegesen megillető jubileumi jutalom összege, továbbá a felmentési idejénekmunkavégzéssel töltött tartamára járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján is megillette volna, ekkor atanulmányi szerződés – többek között – a képzéssel kapcsolatban kiesettidőtartamokra járó díjazás megállapítására köthető. Ha bíróság előtt sikerülbizonyítania a tanulmányi kötelezettségek teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.