Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából kell vizsgálni, azaz azt kell értelmezni, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósít-e a besorolás?! E körben a próbaidő alattiak és az egyszerűsített foglalkoztatás körében dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Távmunkában foglalkoztatott kormánytisztviselő szabadsága

Kérdés: Távmunkában foglalkoztatott GYES-en lévő férfi kormánytisztviselőnél a szabadság mértékének számítása hogyan és mi alapján történik?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító időként veendő figyelembe [Kttv. 100. § (1) bekezdés], a szabadság mértéke pedig a 25 munkanap alapszabadságon túl a besorolási és egyéb pótszabadságok (pl. gyermek utáni pótszabadság) összességétől függ (Kttv. 101-102....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.
Kapcsolódó címkék: